Kövér László: tanulni kell a kiegyezésből

A kormánypárti politikus az EU-ra utalva kiemelte, hogy a szuverenitás megosztására épülő modelleknek csak akkor van esélyük hosszú távon, ha képesek az érdekek optimális összehangolására, ellenkező esetben a nemzeti érdekek szétfeszítik az ilyen képződményeket.

Kövér László arra is rámutatott, hogy ha a dualizmust a végkifejlet – az első világháborús összeomlás – felől ítéljük meg, akkor magyar szempontból eredménytelen volt.

Úgy fogalmazott, az I. világháborúban hatszázezer magyar veszett oda, mintegy egymillió katona tért haza a frontról, néhány hónappal később mégis sikerült megszerezniük a hatalmat a bolsevikoknak ezer terroristával.

A magyarság a kiegyezés után elvesztette önvédelmi képességét. A dualizmusban irigyelt magyarok a rendszer szétesésekor a legerőtlenebbek voltak – tette hozzá Kövér László.

A házelnök a XIX. század végi bécsi multikulturális elit és a mai Brüsszel párhuzamára célozva a nemzeti identitások lebecsülésének veszélyére hívta fel a figyelmet.

A kiegyezés modernizációs kísérlete fontos eredményeket hozott a gazdasági fejlődés vagy az analfabétizmus felszámolása terén, de nagy kérdés, hogy ez a modernizáció kinek erősítette és kinek gyengítette az identitását – vetette fel Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke szerint az uniót arra kell ösztönözni, hogy segítse a nemzeti identitásokat, hiszen ezek nélkül nincsen valódi teljesítmény.

A Megosztó kompromisszum – az 1867. évi kiegyezés 150 év távlatából című, az Országgyűlés Hivatala, a Magyar Történelmi Társulat és a Veritas Történetkutató Intézet által szervezett egész napos konferencián magyar és külföldi szakemberek tárják fel a dualizmus rendszerének különböző problémáit a Parlamentben.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke várja vendégét, Mars Di Bartolomeót, a luxemburgi képviselőház elnökét (a képen nem látható) az Országház főlépcsőjénél 2017. szeptember 26-án.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd