Újabb amerikai szankciók Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen?

A törvényt 419 szavazattal 3 ellenében fogadták el, ám mielőtt Donald Trump elnök aláírná, még a szenátusnak is meg kell szavaznia. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának elnöke azonban jelezte: a szenátorok között részletkérdésekben egyelőre még nem született egyezség. Hozzátette: egyáltalán nem biztos abban, hogy a szenátusban „átmegy” a törvényjavaslat.

Paul Ryan házelnök a törvényjavaslatot „a történelem legszélesebb körű szankciós csomagjának” nevezte. Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke pedig leszögezte: a szankciókkal sújtott három ország fenyegetést jelent az Egyesült Államok érdekeire. Royce kiemelte az Észak-Korea elleni szankciók fontosságát, tekintettel arra, hogy Phenjan ismét rakétakísérleteket hajt végre. A Phenjan elleni retorziókat egyébként már májusban elfogadták, de a szenátus még nem szavazott róluk, ezért a képviselők beillesztették ebbe a törvénycsomagba.

Bár a kétpárti egyetértéssel elfogadott törvényjavaslat három ország ellen foganatosít büntetőszankciókat, az elemzők mégis jobbára az Oroszország elleni intézkedésekre figyelnek. Szakértők szerint a törvényjavaslat „bebetonozza” az eddig érvényben lévő intézkedéseket, megnehezítve Donald Trump helyzetét és törekvéseit az amerikai-orosz viszony javítására. Kongresszusi jóváhagyást ír elő ugyanis minden olyan lépést illetően, amely „jelentősen befolyásolja az amerikai külpolitikát”. Vagyis Donald Trump elnöki lehetőségei korlátozottak lesznek, mert a kongresszus beleegyezése nélkül például nem oldhatja fel az Oroszország ellen érvényben lévő szankciókat.

A törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezése, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatása és a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozása miatt szorgalmazzák a szankciókat Oroszország ellen. Moszkva egyébként következetesen cáfolja, hogy megpróbálta volna befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást.

A törvényben foglalt intézkedések egy sor vállalatot és egyént vesznek célba, beleértve az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint az amerikai választási folyamatba való beavatkozással megvádoltakat. Az új szankciók nyolc olyan európai uniós vállalatot is érintenek, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban, például az Északi Áramlat 2 olajvezeték megépítésében. Emiatt a német alkancellár és az osztrák kancellár már a törvényjavaslat tárgyalásakor is tiltakozott.

A törvény csak a szenátus jóváhagyásával és az elnök aláírásával léphet hatályba. A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders vasárnap egy televíziós vitaműsorban azt mondta: Donald Trump nem támaszt akadályokat és aláírja majd az elfogadott törvényt. Kedden éjszaka a Fehér Ház közleményben reagált a szavazásra. A Sarah Huckabee Sanders szóvivő által aláírt közlemény leszögezte: az elnök „támogatja a kemény szankciókat” Észak-Korea, Irán és Oroszország ellen, a Fehér Ház áttekinti a képviselőház döntését és várja, hogy a törvényhozás végső döntése az elnök íróasztalára kerüljön.