2022.11.15. 11:17
Kezdődik a labdarúgó-vb – hangolódjunk legekkel, rekordokkal!
Vasárnap, november 20-án kezdődik a futballrajongók milliói által várva várt labdarúgó-világbajnokság Katarban. A sorban a 22. világverseny az első, amelyet arab országban, ráadásul rendhagyó időpontban rendeznek. Az első mérkőzés kezdetét jelző sípszóig még négy napot kell aludni, de addig is összegyűjtöttünk néhány érdekességet az eddigi versenyek történetéből. Összeállításunkból azt is megtudhatják, hogy hányadik helyen áll Magyarország az örökrangsorban, valamint azt is, hogy milyen vb-s rekordokkal büszkélkedhet a magyar labdarúgó-válogatott.
Az al-Bajt Stadion, a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság nyolc arénájának egyike a fővárostól, Dohától mintegy 50 kilométerre északra fekvõ al-Korban 2019. december 17-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Ali Haider
Az eddigi döntők
Az eddigi 21 labdarúgó-világbajnokság első döntőjét 1930. július 30-án játszották. Uruguay és Argentína mérkőzött meg, a 4-2-re végződő összecsapást az uruguayi csapat nyerte két gólos fölénnyel. 1934. június 10-én Olaszország győzte le Csehszlovákiát 2-1-re Rómában, a Nemzeti Stadionban tomboló 55 000 drukker előtt. Sajnos az olaszoké lett a kupa 1938. július 19-én is, amikor négyszer találtak a magyar válogatott kapujába. A hazai csapat két gólját Titkos (7. perc) és Sárosi (70.perc) szerezték.
A második világégés után Rio de Janieró indult újra a labdarúgó-vb. A döntőt július a Maracana Stadionban, 173 850 néző előtt, július 16-án vívta Uruguay és Brazília. A győzelmet az uruguayiak szerezték meg 2-1-es eredménnyel.
Fotós: Krizsán Csaba / Forrás: MTI
Tán nincs magyar ember, legyen focidrukker vagy sem, aki nem tudná, hogy 1954-es világbajnokságon drámai mérkőzésben veszített az Aranycsapat az NSZK-válogatottal szemben. Az emlékezetes döntőt 62500 néző követte a berni Wandorf Stadionban, s bár nem sikerült nyerni, soha nem felejtjük Puskás (6.) és Czibor (8.) gólját.
Fotós: Krizsán Csaba / Forrás: MTI
A futball-világbajnokságok további döntői és eredményei:
1958.06.29.: Brazília-Svédország 5-2 (2-1)
1962.06.17.: Brazília-Csehszlovákia 3-1 (1-1)
1966.07.30.: Anglia-NSZK 4-2 (1-1, 2-2, 3-2)
1970.06.21.: Brazília-Olaszország 4-1 (1-1)
1974.07.07.: NSZK-Hollandia 2-1 (2-1)
1978.06.25.: Argentína-Hollandia 3-1 (1-0, 1-1, 2-1)
1982.07.11.: Olaszország-NSZK 3-1 (0-0)
1986.06.29.: Argentína-NSZK 3-2 (1-0)
1990.07.08.: NSZK-Argentína 1-0 (0-0)
1994.07.17.: Brazília-Olaszország 0-0, 11-esekkel: 3-2
1998.07.12.: Franciaország-Brazília 3-0 (2-0)
2002.06.30.: Brazília-Németország 2-0 (0-0)
2006.07.09.: Olaszország-Franciaország 1-1 (1-1, 1-1, 1-1), 11-esekkel: 5-3
2010.07.11.: Spanyolország-Hollandia 1-0 (0-0, 0-0, 0-0)
2014.07.13.: Németország-Argentína 1-0 (0-0, 0-0, 0-0)
2018.07.15.: Franciaország-Horvátország 4-2 (2-1)
Dobogósok és érmek
Az eddigi 21 labdarúgó-világbajnokságon
a négyszeres aranyérmes Németország végzett legtöbbször, szám szerint 12-szer dobogós helyen.
Ugyanakkor legtöbb végső sikerük a braziloknak van, akik az öt elsőségük mellett két-két alkalommal zártak másodikként és harmadikként.
A magyar válogatott kétszer, 1938-ban és 1954-ben ezüstérmes volt.
Hozzá hasonlóan Csehszlovákia is két elbukott döntővel rendelkezik, míg a hollandok mindhárom fináléjukban vereséget szenvedtek.
Örökranglista
Az eddigi 21 labdarúgó-világbajnokságon összesen 79 ország válogatottja lépett pályára, az ötszörös aranyérmes brazilok vezetik az örökranglistát.
Magyarország a 16. helyen áll.
Ki játszotta a legtöbb mérkőzést?
A labdarúgó-világbajnokságok történetében
az 1990-ben aranyérmes német Lothar Matthäus lépett pályára a legtöbb mérkőzésen, szám szerint 25-ön.
A magyar válogatottat 2003 és 2005 között szövetségi kapitányként irányító, korábbi aranylabdás játékos pályafutása során öt vb-n vett részt, ezzel az olasz Gianluigi Buffonnal, a mexikói Antonio Carbajallal és Rafael Marquezzel holtversenyben szintén csúcstartó.
Fotós: Beliczay László / Forrás: MTI
Az örökranglista második helyén az a Miroslav Klose áll, aki a négy tornán 24-szer kapott lehetőséget, ezalatt pedig a vb-k történetének legeredményesebb játékosa lett 16 góljával. Harmadik az olasz válogatott és az AC Milan emblematikus futballistája, Paolo Maldini, aki szintén négy tornán összesen 23 alkalommal viselte az azúrkék mezt.
A listán szereplő 28 játékos közül kizárólag a 19 vb-meccsel rendelkező Lionel Messi léphet pályára a katari vb-n,
a Paris Saint-Germain támadója akár meg is előzheti Matthäust, amennyiben az argentin válogatott eljut az éremcsatákig, ő pedig csapata mind a hét találkozóján játszik.
Klose áll a góllövő örökranglista élén
A német Miroslav Klose minden idők legeredményesebb játékosa a vb-k történetében: 16 gólos rekordját nem fenyegeti komoly veszély. Az aktív játékosok közül honfitársa, Thomas Müller áll hozzá a legközelebb tíz találattal.
Fotós: Ji Vej / Forrás: MTI/EPA
Ebben a rangsorban Kocsis Sándor, az Aranycsapat csatára, az 1954-es vb gólkirálya az előkelő hatodik helyet foglalja el.
Átlagnézőszám és gólok
Amíg az 1954-es, svájci labdarúgó-világbajnokságon még mérkőzésenként átlagosan 5,38-szor rezdültek meg a hálók, addig 1958 óta egyszer sem került három fölé a torna találkozóinak gólátlaga.
A legalacsonyabb (2,21) gólátlagot az 1990-es, olaszországi vb hozta,
majd az 1994-es, egyesült államokbeli tornán 2,71-re nőtt ez a szám, utána viszont folyamatosan csökkent, mígnem nyolc éve Brazíliában a gólátlag (2,67) elérte az 1998-as szintet. Legutóbb 2,64-es gólátlag volt Oroszországban.
A nézőszámot tekintve az 1994-es, egyesült államokbeli vb a csúcstartó: ott átlagosan 68 991-en látták a helyszínen a meccseket.
Négy évvel ezelőtt az oroszországi stadionokban átlagosan 47 371 néző tekintette meg a találkozókat.
Címvédők
A labdarúgó-világbajnokságok történetében eddig kétszer fordult elő, hogy megvédte címét egy ország válogatottja.
Ezt a bravúrt a vb-k történetének legeredményesebb csapata, Brazília 1962-ben hajtotta végre, míg a négyszeres győztes olaszok még 1938-ban.
Ezenkívül további két alkalommal a döntőig jutott a címvédő, ám ott vereséget szenvedett. Érdekesség, hogy az előző három vb-n már a csoportkörben búcsúzott a négy évvel korábbi győztes.
Nyertes házigazdák
A labdarúgó-vb-k történetében
eddig hatszor fordult elő, hogy a rendező ország válogatottja nyerte meg a tornát, legutóbb 1998-ban Franciaországnak sikerült ez a bravúr.
A vb-k történetének legeredményesebb csapata, Brazília számára viszont balul sikerültek a hazai szereplések: 1950-ben a Maracana Stadionban 200 ezer néző előtt 2-1-re kikapott az aranymeccsen Uruguaytól, míg 2014-ben az elődöntőben megalázó, 7-1-es vereséget szenvedett Németországtól.
A házigazda válogatottja egyetlen egyszer, a 2010-es, dél-afrikai vb-n esett ki a csoportküzdelmek során.
Forrás: MTI
Magyar csúcsok
Bár a magyar labdarúgó-válogatott ugyan 1986 óta nem szerepelt világbajnokságon, mégis mind a mai napig számos rekord köthető a csapathoz és játékosaihoz.
A legtöbb természetesen az Aranycsapat 1954-es szerepléséhez fűződik: a svájci tornán 27-szer volt eredményes az együttes, ez mérkőzésenként 5,4-es gólátlagot jelent. Szintén rekord, hogy plusz 17-es gólkülönbséggel zárta a tornát Sebes Gusztáv szövetségi kapitány végül ezüstérmes gárdája, ami találkozónkénti plusz 3,4-es különbséget eredményezett.
A magyarok az összes világbajnoki mérkőzésüket tekintve átlagosan 2,72 gólt szereztek.
Az Aranycsapat mellett egyedül az uruguayi együttesnek sikerült, hogy négy egymást követő világbajnoki mérkőzésen legalább négy gólt szerezzen, igaz, a dél-amerikai gárdának ez 20 év alatt - az 1930-as és az 1950-es vb-n - jött össze.
Puskásék egyedüli csúcstartók azzal, hogy Svájcban két találkozón is nyolc, vagy annál több gólt szereztek, előbb a dél-koreaiakat 9-0-ra, majd a németeket 8-3-ra ütötték ki.
Az 1954-es vb-n 11 találatával gólkirály
Kocsis Sándor a Svájcban nyújtott teljesítményével örökre beírta magát a történelemkönyvekbe: a "Kocka" becenevű támadó egymást követően négyszer duplázott a tornán.
Egy meccsen két gólt Kocsis mellett a francia Just Fontaine, a brazil Ronaldo és a vb-k történetének legeredményesebb játékosa, a német Miroslav Klose is négy alkalommal szerzett, de egyikük sem sorozatban.
Fotós: Krizsán Csaba / Forrás: MTI
Kocsis két mesterhármast ért el a tornán, ráadásul csak a legendás német Gerd Müller volt arra képes, hogy a magyar támadóhoz hasonlóan ezt két egymást követő mérkőzésen tegye meg. Két mesterhármassal egyébként még Fontaine és az argentin Gabriel Batistuta rendelkezik.
A világbajnokságok történetének leggyorsabb mesterhármasa is egy magyar játékos nevéhez fűződik.
Kiss László 1982-ben a Salvador elleni összecsapáson a 69., a 72. és a 76. percben volt eredményes. Kiss László teljesítménye abban a tekintetben is unikum, hogy csereként beállva ő az egyedüli triplázó a vb-ken. A 10-1-es magyar győzelem is csúcs, s az egy meccsen szerzett tíz gól is rekord. Szintén kilencgólos különbséggel nyert az Aranycsapat 1954-ben a Koreai Köztársaság (9-0) és Jugoszlávia 1974-ben Zaire ellen.
A világbajnokságokon kilenc játékosnak sikerült egy tornán csapata összes mérkőzésén gólt szereznie.
1938-ban Sárosi György ötször, míg Bene Ferenc 1966-ban négyszer volt eredményes négy fellépésen.
Mellettük a svéd Arne Nyberg szintén 1938-ban, az uruguayi Alcides Ghiggia 1950-ben, Fontaine és az argentin Omar Oreste Corbatta 1958-ban, a brazil Jairzinho és a perui Teofilo Cubillas 1970-ben, míg a kolumbiai James Rodríguez 2014-ben tudott hasonló bravúrt bemutatni.
Az Aranycsapat volt a legeredményesebb
Az eddigi 21 labdarúgó-világbajnokságon számtalan csúcs született, magyar szempontból az egyik legfontosabb, hogy a legtöbb gólt egy tornán az Aranycsapat szerezte: az 1954-es, svájci vb-n 27-szer találtak a hálóba Puskásék.
Vb-s legek
A legtöbb aranyérmet, összesen ötöt, Brazília (1958, 1962, 1970, 1994, 2002) gyűjtötte be, és szintén a braziloké a legtöbb, 73 győzelem is.
A legtöbb vereség listát Mexikó vezeti 27-tel.
A legtöbb gól az 1954-es vb-n, az Ausztria-Svájc mérkőzésen született. A 7-5-re végződő játékban 12-szer gurult a hálóba a labda.
A magyar válogatott két leggel is büszkélkedhet.
1982-ben egyetlen meccsen 10 gólt rúgtak a salvadori csapatnak, 1954-ben pedig Dél-Korea ellen aratott 9-0-ás győzelmet a legendás csapat.
Sorozatban a legtöbb, 11 győzelmet Brazília (2002-2006) aratta, a legtöbb, 9 vereséget pedig Mexikó jegyzi (1930, 1950-58). Sorozatban a legtöbb döntetlen (5) Belgiumé (1998-2002). A leghosszabb veretlenségi sorozat, 13 mérkőzés szintén a braziloké (1958 - 6, 1962 - 6, 1966 - 1, 11 győzelem, 2 döntetlen). A leghosszabb nyeretlenségi sorozatban 17 mérkőzéssel jár élen Bulgária (1962-74, 1986, 1994, 6 döntetlen, 11 vereség).
A legtöbb gólt egy tornán Magyarország szerezte: a legendás Aranycsapat játékosai az 1954-es világbajnokságon 27-szer találtak a hálóba.
Brazília dicsekedhet a legtöbb világbajnoksági szerepléssel – összesen 27 vb-n (1930, 1934, 1938, 1950, 1954, 1958, 1962, 1966, 1970, 1974, 1978, 1982, 1986, 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2018 ) lépett pályára a válogatott.
Legtöbb döntő kategóriában 8-cal vezet Németország (1954, 1966, 1974, 1982, 1986, 1990, 2002, 2014), a legtöbb döntő sorozatban döntetlenre, 3-3-ra áll NSZK-Németország (1982, 1986, 1990) és Brazília (1994, 1998, 2002).
Játékosok rekordjai
Legtöbb gólt egy mérkőzésen Oleg Szalenko szerezte, aki a 1994-es vb-n az Oroszország-Kamerun (6-1) mérkőzésen öt gólt lőtt.
A legtöbb mesterhármas, szám szerint kettő a legendás Kocsis Sándor (Magyarország-Koreai Köztársaság 9-0, Magyarország-NSZK 8-3, 1954) nevéhez fűződik. Szintén magyar játékos, Kiss László tartja a leggyorsabb mesterhármas és legtöbb gól csereként beállva címet (Magyarország-El Salvador 10-1, 1982).
További legek:
Legtöbb perc kapott gól nélkül: 517, Walter Zenga (Olaszország, 1990)
Legtöbb mérkőzés: 25, Lothar Matthäus (NSZK/Németország, 1986-98)
Legtöbb vb-részvétel: 5-5, Antonio Carbajal (Mexikó, 1950-66), Lothar Matthäus (1986-98), Gianluigi Buffon (olasz, 1998-2014), Rafael Márquez (mexikói, 2002-2018)
Legfiatalabb játékos, aki pályára lépett vb-n: Norman Whiteside (Észak-Írország, 1982-ben, 17 éves és 41 napos korában)
Legidősebb játékos, aki pályára lépett vb-n: Esszam el-Hadarj (Egyiptom, 2018, 45 éves és 161 napos korában)
Legfiatalabb gólszerző: Pelé (Brazília, 1958, 17 éves és 239 napos korában)
Fotós: Kamil Krzaczynski / Forrás: MTI/EPA
Legidősebb gólszerző: Roger Milla (Kamerun, 1994, 42 éves és 39 napos korában)
Leggyorsabb gól: a 11. másodpercben Hakan Sükür (Törökország-Koreai Köztársaság, 2002)
Világbajnokságok rekordjai
- A legnagyobb átlagnézőszám 68 991 (1994, Egyesült Államok).
- A legtöbb gól: 171 (1998, Franciaország és 2014, Brazília).
- Legmagasabb mérkőzésenkénti gólátlag: 5,38 (1954, Svájc).
Az igazi kupa 20 millió dollárt ér - a bajnoknak másolatot kap A vasárnap kezdődő katari labdarúgó-világbajnokság résztvevői egy 36,5 centiméter magas, 6175 gramm súlyú serlegért csatáznak, melynek köralakú alapja 13 centiméter átmérőjű. A becslések szerint 20 millió dollár értékű kupát 18 karátos aranyból 1971-ben egy olasz szobrász, Silvio Gazzaniga készítette. Először Franz Beckenbauer emelhette magasba az 1974-ben világbajnok német válogatott csapatkapitányaként. A trófeát kizárólag a nyitómérkőzésen és a döntőben láthatják a szurkolók, a világesemények közötti időszakokban pedig a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) zürichi székházában, egy páncélszekrényben őrzik. A győztes válogatott egy bronzból készült aranyozott másolatot tarthat meg. A valódi kupára az összes győztes nevét rávésik, 2038-ban azonban várhatóan új serlegre lesz szükség, mert addigra nem marad szabad hely az aranyérmesek számára. A hivatalosan FIFA Világkupának nevezett trófea elődje, a Jules Rimet-kupa egy vándorserleg volt, melyet a győztes mindig négy évig birtokolhatott. Brazília az 1970-es, mexikói világbajnokságon aratott harmadik sikere után végleg megkapta a trófeát, melyet a dél-amerikai ország labdarúgó-szövetségének székházában őriztek 1983-ig. Harminckilenc évvel ezelőtt ismeretlen tettesek ellopták, azóta sem került elő. |
(Cikkünk az MTI háttéranyagainak felhasználásával készült.)
