’56, te suhanc

A kötet főszerkesztője, Szűk Balázs a kultura.hunak elmondta, hogy ez a könyv tulajdonképpen egy kísérlet, melyben azt kívánják bemutatni, miként közvetíti egy médium, jelen esetben a film az ifjúság, a suhancok, a pesti fiúk és lányok által megélt ’56-ot.

Elsősorban játékfilmekből, tévéfilmekből és animációkból válogattak. Igyekeztek, hogy az az idősebb és a fiatalabb generáció számára is szolgáljon értékes tudásanyaggal és információval. A kötet első részében található tanulmányokban, elemzésekben olyan filmekről esik szó, amelyek az 1956-ban élt fiatalok életét, történetét rögzítik, a második részben azonban már a teljesség igénye nélkül ugyan, de bemutatták azokat az általuk ismert filmeket, melyek ’56-ról szólnak, illetve ’56-hoz kapcsolódnak.

A könyvben a filmtörténeti és -elméleti szakma legjelesebb szakemberei összesen 65 játékfilm, animáció és tévéfilm különböző szempontú megközelítésével elemzik a témát. A filmek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a könyv egy része ismeretterjesztő jellegű és olyan megközelítési módú, illetve stílusú legyen, hogy a fiatalok is szívesen kézbe vegyék, hogy képes legyen az ifjabb generációt is megszólítani. Épp ezért, ez a megközelítési mód a filmek kiválasztásánál is kulcsfontosságú szerepet játszott.

A kötet első részében kisebb elemzések olvashatóak, fontosnak tartották, hogy ebben a részben ne legyen meghatározó a tudományos lépték, ezzel szemben a következő részben, amely a Háromszínű horizont címet viseli, már ez lett a fő szempont.

Arra a kérdésre, hogy miért fontos a filmek szempontjából is körüljárni az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot Szűk Balázs elmondta: ez egy olyan múltbéli esemény, amely tulajdonképpen számunkra közelmúlt. Példaként említette Csatári Bence tanulmányait, melyekben szó esik a Megáll az idő, A Nap utcai fiúk és az 56 csepp vér című alkotásokról. A szerkesztő szerint ezek remekül mutatják, hogy a zene, mint szubkultúra, egy híd az akkori és a mai generáció között. Hozzátette: ugyanakkor megjelenik ezekben a filmekben az a fajta, akkoriban még szokatlan beszédmód, szókincs is, amely a mai világban már cseppet sem szokatlan. Mint mondta, ezek kapcsolódási pontot jelentenek a fiatalok számára: lehetőséget arra, hogy felfedezzék és megfogalmazzák, mit jelent nekik ’56. A kötet első részében található filmek által könnyebben beavatódnak egy olyan világba, amely nagyon távolinak tűnik.

A tanulmánykötet főszerkesztője, Szűk Balázs mellett olyan elismert szerzők írásait olvashatjuk az ’56, te suhanc lapjain, mint Gelencsér Gábor, Győry Zsolt, Hirsch Tibor, Sára Sándor vagy Deák-Sárosi László.