A víz kincs, a környezet érték

Kreitner Krisztina PR vezető köszöntötte a díjazottakat és a vendégeket. Elmondta, hogy az ember és víz kapcsolata újra felfedezésre vár. A hajdanvolt vízi mesterségek – pákászat, rákászat, csíkászat, tutajos, burcsellás, jeges, vízi molnár, hajóács, aranymosók – már nem éleszthetőek újra. Ugyanakkor a digitális generáció világában már a mai foglalkozások – vízvezeték-szerelő, hajós, hídépítő, ipari búvár, vízi mentő – is szinte teljesen távoliak. Hagyományaink és hiedelmeink is eltűnőben vannak, némelyikre már csak nagy- vagy dédszüleink emlékeznek. Nem mondják a halászra, hogy éhenkórász és nem foghatnak csíkot a csíkászok sem, mivel fokozottan védett állat lett. Hiába írta le Herman Ottó a lápi ember fogalmát, hiszen lassan a könyvespolcok is üresen állnak. Nem gyógyítanak és nem jósolnak időt ma már a nadályosok sem, hiszen vizeinkből szinte teljesen kipusztult a hozzá használatos élőlény. Ugyanígy nem tudják elképzelni azt sem, hogy a jeges ember hozta a jégszekrénybe a jeget és még az 1930-as években is ritkaság volt az elektromos hűtőszekrény.

– Célunk ezzel a pályázattal a környezettudatos szemléletmód befolyásolása, a magyar értékek megőrzése, a figyelem felkeltése – tette hozzá. – Tanulják meg tisztelni a természet legegyszerűbbnek tűnő, ám pótolhatatlan elemét, a vizet és ne feledkezzenek el annak egykori és mostani munkát adó jelentőségéről sem. Az idei évben is nagyon sok alkotás érkezett, amelyeket öt tagú zsűri értékelt. A több száz alkotásból ők választották ki a legjobb pályamunkákat. Ezúton is köszönöm kollégáim segítségét ebben a nemes munkában.

A világnapok olyan hétköznapi ünnepek, amikor az emberiség figyelme a számára fontos dolgokra irányul. Ennek szellemében kezdeményezték, hogy legyen Víz Világnapja. Az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián felhívták a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a Föld vízkészletének megóvására. Most, amikor a globális felmelegedés hatásai egyre nagyobb veszélyekre hívják fel a figyelmet, amikor évről évre árvízi vészhelyzetekkel kell szembenéznünk és azt halljuk, hogy aszály pusztít – még nagyobb hangsúlyt kap a víz és ugyanakkor környezetünk védelme is. Civilizált világunkban megszokhattuk, hogy a vízcsap megnyitásával azonnal és szinte korlátozás nélkül rendelkezésünkre áll az ivóvíz, de arra már sokkal kevesebben figyelnek, hogy a lefolyóban eltűnő víznek mi a sorsa.

– Fontos ünnep ez nekünk – hangsúlyozta Kreitner Krisztina –, hiszen társaságunk minden egyes tagja nap mint nap azon dolgozik, hogy a ti otthonotokba szolgáltatott csapvíz a lehető legjobb, legfinomabb legyen. Sokan természetesnek vesszük, hogy ha megengedjük a csapot, abból tiszta víz folyik és nem törődünk vele, csak akkor, ha baj van. Fel sem merül bennünk az, hogy mekkora érték a csapból kifolyó, ivóvíz minőségű víz!

Több okból is szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Egyrészt azért mert Magyarország, bővelkedik egészséges és tiszta csapvízben. Másrészt azért, mert fogyasztásával tehetünk környezetünkért, hiszen nincs eldobandó palack, amivel szennyeznénk azt, egészségünkért, hiszen minden ásványi elemet tartalmaz, amelyre szervezetünknek szüksége van és ráadásul még kényelmes is, hiszen nem kell érte elmennünk a boltba, majd hazacipelnünk. Ne feledjük tehát: a víz a mi legnagyobb kincsünk!

A tudatos vízvédelem alkotja az ÉDV működésének egyik alappillérét, így otthonaink vízellátásának biztosítása mellett kiemelt hangsúlyt fektet a felnövekvő generáció környezettudatos gondolkodásának formálására is. Ennek jegyében hirdették meg gyerekeknek a kreatív pályázatot, melynek nyertesei a Víz Világnapján vehették át elismeréseiket a Tatabányán rendezett díjátadó ünnepségen. A pályázat idei témája a „Vizek és mesterségek”, melyhez kapcsolódóan nevezhettek verssel, mesével, képregénnyel, valamint kisplasztikával is. Pályázni minden korcsoportban lehetett, óvodástól – középiskolásig, egyénileg vagy csoportosan, akár szakkörökkel is. A pályázat nemes célja, hogy felhívja a gyermekek figyelmét természetünk védelmére, tiszteletére.

A díjakat dr. Páris Zoltán, az Északdunántúli Vízmű Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese – aki szintén köszöntötte a rendezvény résztvevőit –, valamint dr. Nagy Zoltán, az ÉDV Zrt. igazgatási és mb. biztonságtechnikai vezetője adta át.

A díjazottak:

Mese kategória: Egyéni díjak: Lenti Gábor (Íriszkert Általános Iskola, Szomód), Csoportos díjak: 1. Sün Balázs Óvoda (Almásfüzitő), 2. Csiga csoport, Angyalkert Óvoda (Esztergom).

Képregény kategória: Óvodás díjak: Partos Boldizsár (Zrínyi Ilona Óvoda, Dorog), Iskolás díjak: Alsó tagozat: 1. Udvardi Péter 3. osztály (Fekete István Általános Iskola, Almásfüzitő), 2. Juhász Boglárka 3. osztály (Arany J. Ált. Isk. és Alapfokú Művészeti Iskola, Lábatlan), 3. Kemény Dóra 1. osztály (Íriszkert Általános Iskola, Szomód), Felső tagozat: 1. Stein Anna 6. osztály (Szent Margit Általános Iskola, Tatabánya), 2. Fekete Viktória 6. osztály (Sárberki Általános Iskola, Tatabánya), Csoportos díjak: 1. Baumann Brigitta és Baumann Noémi (Csolnok és környéke Körzeti Általános Iskola Dági Tagiskolája).

Vers kategória: 1. Lakatos Hanna (Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Lábatlan), 2. Vollár Martin Miklós ( Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Gyakorló Általános Iskolája, Esztergom), Balig Flórián (József Attila Általános Iskola, Esztergom), 3. Nagy Bálint (Zichy Miklós Általános Iskola, Zsámbék).

Térbeli kategória: 1. Spiczmüller Vivien (Sári Óvoda, Boribon csoport, Sárisáp), 2. Partli Hanna (Sári Óvoda, Vízimanó csoport, Sárisáp), 3. Maci csoport, Samufalvi Óvoda, Egyéb kategória: 1. Bodányi Csenge (Dózsakerti Óvoda, Maci csoport, Tatabánya), 2. Fegyverneki Sámuel Mátyás (Tóparti Óvoda, Nyuszi csoport, Komárom), 3. Varga Panna (Kodály Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Tatabánya).

Különdíj: Nyuszi csoport, Samufalvi Óvoda, Vértesszőlős.