A megyei értéktárba került a Tatai Angolpark

A megyeházán ülésezett tegnap az értéktár bizottság, kis híján teljes létszámban, Popovics György elnökletével. A résztvevőkben kétség sem merült fel, hogy az ország legelső angolparkja, a Tatai Angolpark bekerüljön szűkebb hazánk értéktárába.

Az angolpark 1783-ban létesült, Bőhm Ferenc uradalmi mérnök tervei alapján. A park kialakításához kiválóak voltak a természeti adottságok. A mélyből feltörő hőforrások, a változatos felszín, majd a Mikoviny Sámuel által létesített Cseke-tó. Az 1960-as években, a források elapadása után itt fedezték fel az Angyal-forrás és a Tükör-forrás barlangjait. A park bejáratához közel műromok állnak, amelyeket Charles Moreau francia építész épített 1803-ban. Az építkezéshez a 12. század elején épült vértesszentkereszti apátság köveit is felhasználták. Itt áll az úgynevezett Kiskastély, amely az Esterházy család nyári lakhelyeként szolgált.

További nevezetessége a parknak, hogy ide ültettek először hazánkban szomorú fűzfákat. Az angolkert mellett épült fel az olimpiai edzőtábor. Az angolpark a Tatára és a környékre látogatók kedvelt kirándulóhelye, amelynek szabadtéri színpadán számos nagysikerű produkciót mutattak már be. Ezáltal nemcsak Tata, hanem a megye jó hírét is öregbíti. A megyei értéktár méltó darabja lehet.

A Víz, Zene, Virág Fesztivál szintén méltónak bizonyult a jelölésre, bár ezt Michl Miklós tanácsnok megkérdőjelezte. Azzal érvelt, hogy ez a rendezvény valóban értékközvetítő, kulturális eseményként indult, azonban „elbúcsúsodott”. A tanácsnok véleményét azonban csak részben osztották a bizottság tagjai, mivel a szakmával senki nem akart szembemenni. A fesztivál a Magyar Turizmus Zrt. szerint ugyanis hazánk tíz legismertebb fesztiválja közé tartozik. Kiváló minősítésű művészeti rendezvény, emellett megyei Príma díjat és a Tata Városáért kitüntetés arany fokozatát is megkapta. Ennek dacára nem a kulturális örökség részeként kezelték a javaslatot, hanem turizmus „kategóriában” vették lajstromba.

A "Fényes-források, Tükör-forrás és az Angyal-forrás mint nemzeti érték" elnevezésű ajánlás is nyitott fülekre talált a bizottságnál. A visszatérő tatai források vizét már a középkorban hasznosították, ezáltal alapvetően meghatározták a város arculatát. A langyos vizű források különleges földtani helyzetben, törésvonalak mentén fakadnak, így fontos földtani, hidrogeológiai értéket képviselnek, miközben egyre látványosabbak is. A Fényes-forrásokból enyhén szénsavas, 21-22°C hőmérsékletű víz tört a felszínre. A források közül háromnak megkülönböztető nevet adtak a tataiak:

A nádpadlóval elkerített felső forrást a grófné használta fürdésre. A következő az úgynevezett „Katona-forrás”, amely nevét onnan kapta, hogy a laktanyából kivezényelt katonák csak ebben a forrásban fürödhettek.
A legalsó a legszebb, hiszen az öregek elmondása szerint erről nevezték el a fürdőt Fényesnek. Ebből a három méter mély forráskráterből a tiszta vízben szabad szemmel is jól látható fehér kvarchomokréteg bugyogott föl, s ezernyi buborék szállt fel a forrás felszínére.

A 20. század elején az Esterházyak pálmaháza és a kis vadászkastély közötti területen  az Angol-parkban egy másik kristálytiszta, kék tündérrózsás forrástavacska is vonzotta a látogatókat. Ez volt az Angyal forrás, amelyből több méternyi vízen keresztül is deréknyi vastagságban tört fel a langyos forrásvíz, a tavacskában pedig kis angyal ("najád") szobrocska teljesítette kötelességét: „védte” a forrást és gyönyörködtette a park látogatóit.

A tanácskozáson Popovics György szólt arról is, hogy várhatóan április első felétől már egy lendületes, fiatalos honlapon is bemutathatóak lesznek a megyei értéktár „kincsei”. Emellett vándorkiállítással is – amely szervezés alatt áll – szeretnék népszerűsíteni széles körben a tevékenységüket, illetve bemutatni tényleges értékeinket. Ezen túl, hamarosan elkészül az a „szoba” is, amely úgynevezett Értéktár Pontként funkcionál majd.

Nem került az értéktárba a "megyei" film

Szűkebb hazánkban csaknem 100 éve forgattak először játékfilmet. A kérelmező kutatómunkája alapján készült összeállítás 27 megyei települést tartalmaz, amelyek többek között olyan legendás filmek helyszínéül szolgáltak, mint a Valahol Európában (Várgesztes, Vitányvár), az Asterix (Komárom, Baj), vagy Jókai Mór regényeiből készült filmek (Az aranyember: Komárom, Szegény gazdagok: Naszály). Az összeállításból kiderül, hogy Angelina Jolie Vér és méz földjén című filmjének néhány részletét is Esztergomban forgatták. A válogatásból nem hiányoznak a kimondottan megyei témákkal foglalkozó filmek sem (Varga Ágota szociográfiai munkái). Joggal lehetünk büszkék arra, hogy számos rendező talált méltó helyszínt filmjeinek megyénk településein. A bizottság ugyan értékesnek ítélte azt a gyűjtőmunkát, amely a javaslatot megelőzte, ám egyelőre elhalasztották az ajánlás felvételét.

Nem került az értéktárba a "megyei" film Szűkebb hazánkban csaknem 100 éve forgattak először játékfilmet. A kérelmező kutatómunkája alapján készült összeállítás 27 megyei települést tartalmaz, amelyek többek között olyan legendás filmek helyszínéül szolgáltak, mint a Valahol Európában (Várgesztes, Vitányvár), az Asterix (Komárom, Baj), vagy Jókai Mór regényeiből készült filmek (Az aranyember: Komárom, Szegény gazdagok: Naszály). Az összeállításból kiderül, hogy Angelina Jolie Vér és méz földjén című filmjének néhány részletét is Esztergomban forgatták. A válogatásból nem hiányoznak a kimondottan megyei témákkal foglalkozó filmek sem (Varga Ágota szociográfiai munkái). Joggal lehetünk büszkék arra, hogy számos rendező talált méltó helyszínt filmjeinek megyénk településein. A bizottság ugyan értékesnek ítélte azt a gyűjtőmunkát, amely a javaslatot megelőzte, ám egyelőre elhalasztották az ajánlás felvételét. -->