2014.04.22. 17:31
Miniállatkertet alakítana ki a szomódi gazda
Másfél óra leforgása alatt festette meg Nagy Gábor és párja a húsvéti hímes tojást. Azért tartott ennyi ideig, mert a megszokottnál jóval nagyobb súlyú, több mint egykilogrammos strucctojást kellett kipingálniuk.
A struccok – tudtuk meg – akár hetven évig is elélhetnek, de nem a húsuk elfogyasztása a család legfőbb célja. Bár – tették hozzá ennél a pontnál – különösen ízletes, a marhahúshoz hasonló. A struccról – mint a legnagyobb testű futómadárról – ismert, hogy csípésénél már csak rúgásával tud erősebb fájdalmat okozni. Bátorságunk igencsak alábbhagyott, amint a Jumurdzsákra keresztelt 150 kilós kakas többméteres lépteivel közelített felénk. Inkább a karám egyik védett sarkát választottuk menedék gyanánt. A házigazdák tudtak fokozni a félelmen. Előfordult már – mondja Gábor – , hogy szűknek találták az elkerített területet és a karámon kívül legelésztek. Tévhit azonban, hogy a madarak a homokba dugják fejüket. A homokot legfeljebb tollaik tisztántartására használják.
Miért épp strucc? – vetődik fel a kérdés.
– Szeretem az állatokat. Eleinte csak bárányok voltak és lett egyre több minden. Struccot az érdekesség miatt választottam. Szeretem a kihívást. Bár a strucctartás – például a tyúkétól – nem különbözik sokmindenben. Csak nagyobb.
Annak ellenére, hogy egy ilyen madárnak a búzából és árpából kevert eledelből nagyobb mennyiség ajánlott, a költségek hamar megtérülnek. Pláne akkor, ha a miniállatkert teljes valójában elkészül.
– A jövőben alpakka költözik még hozzánk. Bár ez egy-két éves távlati terv – búcsúzott a tulajdonos.
Wágner Zsanett -->