Képviselőink a T. Házban

 Kedden reggel kilenc órakor kezdődött a plenáris ülés. A képviselők lassacskán érkeztek, mint később kiderült, a többség a délutáni szavazásra időzítette érkezését.

Elsőként Schmidt Csabát szúrtuk ki a patkó jobb oldalában a felső sorok egyikében, majd Michl Józsefet a KDNP-s képviselők számára kijelölt területen. Időközben megérkezett Vágó Sebestyén is, ő a bal oldalon, a Jobbikos képviselők között helyezkedett el.

Dr. Molnár Attila Schmidt Csaba mellett már gyakorlottan foglalta el helyét, majd kezdődött az ülés. Szilágyi László LMP-s képviselőt (aki az országos listáról jutott be a parlamentbe), csak hosszas kutatómunka után vettük észre, ugyanis párttársa, Ivády Gábor mögött foglal helyet, s így bizony gyakorta volt takarásban. Felismerésében sokat segített a laptopjára ragasztott "Igen, lehet" feliratú sárga matrica.

Megtelt az ülésterem

A képviselők egyébként lelkesen álltak a sajtó rendelkezésére, csoportkép éppúgy készülhetett a Fidesz-KDNP színeiben bejutó képviselőkről, mint portré. Persze az ülésteremben is volt mit fotózni, bár a nagy tömegben (szinte csak egy-két képviselő hiányzott a több százból) nem volt könnyű megtalálni őket.

Felszólaltak

A keddi ülésnapon dr. Molnár Attila, Michl József is beszélt, Czunyiné dr. Bertalan Judit azonnali kérdést tett fel, Vágó Sebestyén első módosító indítványáról pedig a ház határozott - a jobbikos képviselő legnagyobb bánatára elutasítva a dr. Gyenes Gézával közösen összeállított javaslatokat.

Az Országgyűlésben kedden kezdték meg az alkotmánymódosítás, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény módosításának együttes általános vitáját.

Azzal kapcsolatban, hogy mostantól külsős alpolgármestere is lehessen egy településnek, élénk vita bontakozott ki. Az egyik jobbikos képviselő a költségcsökkentéssel ellentétesnek vélte ezt, az LMP felszólalója szerint a javaslat nem szolgálja az önkormányzatok hatékonyságát, az egyik szocialista képviselő úgy vélekedett, hogy ez az alpolgármesteri tisztség gyengítése,. Mindeközben a kormánypártiak felszólalói más-más példákkal védték meg az indítványt.

Az alpolgármesterekről is beszélt Michl József

Michl József az önkormányzati törvény-módosítással kapcsolatban emelte fel szavát. Mint mondta, a külsős alpolgármester választása csak egy lehetőség, nem kötelező, és ott, ahol szükség van  további segítségre, mert kicsi a testület vagy ha nincs kellő szakértő, mindenképpen hasznára válik az önkormányzatnak.
- Tatán például hét-nyolc bizottság helyett csak három van, nincs tanácsnokunk sem, ellenben van két alpolgármesterünk, és vallom, sokkal hatékonyabb munkát végeztünk az elmúlt négy évben velük, mint végeztünk volna nélkülük - mondta a képviselő.

Dr. Molnár Attila az aktív képviselői munka mellett
A komáromi dr. Molnár Attila szólalt fel először a megyei képviselők közül kedden. Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagjaként szólalt fel azzal az alkotmánymódosítási tervezettel kapcsolatban, amely értelmében nem csak a testület tagjaiból jelölhetne alpolgármestert a polgármester.

Dr. Molnár Attila a kemma.hu-nak kiemelte: már az 1990-94-es ciklusban is élt ez a rendszer, de most a testület elnökeként a polgármestert csak testületi tag, alpolgármester képviselhetné, vagyis a külsős személy nem.

- Szeretnénk, ha az alpolgármesteri tisztség és annak szabályozása pontosabban kerüljön bele az alkotmányba. Egyébként is kevesebb helyi képviselő lesz, Komáromban például mindössze tizenegy, a szakmai munkát viszont biztosítani kell, ezért választhatna kívülről is alpolgármestert a település első embere. Ez lehetőség a polgármesternek, hogy válasszon, de a testület dönt, szavaz, határoz - részletezte dr. Molnár Attila, aki így már háromszor szólalt fel a parlamentben. A szűzbeszédét a választójoggal kapcsolatban mondta el.

- Szeretném tartani ezt az aktivitást, négy interpellációs kérelmet is beadtam a frakcióvezetéshez. Mindegyik komáromi ügy - tette hozzá a képviselő a Kossuth térre néző folyosón.

Vágó Sebestyén módosító indítványt nyújtott be
A Jobbik képviselője párttársával, dr. Gyenes Gézával módosító indítványt nyújtott be a Büntető Törvénykönyv módosításával kapcsolatban, de azt kedden visszautasította a parlament. A T. Ház arról a törvénymódosításról döntött, amelynek értelmében szigorítják a pedagógusokat megtámadók büntetését.

Vágó Sebestyénék azt szerették volna, ha az egészségügyi dolgozók, a gyermekvédelemben dolgozók és a szociális törvény hatálya alá esőket emeljék be a fokozottabb védettek körébe. Az érintett bizottság nem támogatta ezt az elképzelést, de a Jobbik kérésének megfelelően a parlament is szavazott róla - többségében nemmel, vagyis visszautasították a módosító indítványt.

- Nem értem miért zárjuk ki ezeket a dolgozókat. A gyermekvédelmis, az utcán dolgozó szociális munkás miért nem élvezhet nagyobb védelmet? Úgy érzem, a Fidesz-KDNP diszkriminálja őket. Félreértés ne essék, örülök, hogy a tanárokat jobban védik, de... - mondta Vágó Sebestyén.

Azonnali kérdés a Vértesi Erőmű ügyében

Czunyiné dr. Bertalan Judit a Vértesi Erőművel kapcsolatban intézett azonnali kérdést dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterhez. Az alábbiakban a kérdést, az arra kapott választ és a képviselő asszony viszontválaszát olvashatják.

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt hetekben a helyi és az országos médiában megjelent a hír, hogy a tulajdonos MVM be akarja zárni a Vértesi Erőművet. A helyi szocialista politikusok - menekülve a felelősségre vonás alól - az új kormány nyakába akarták varrni mindennek az ódiumát. Az MVM nyolc év szunnyadás után felébredt, és hirtelen megvilágosodástól vezérelve a továbbiakban már nem tartja gazdaságosnak a Vértesi Erőmű működését. Igaz, hogy végigasszisztálta azt a semmittevést, amit a Vért menedzsmentje a szerkezetátalakítás során tanúsított és patópálosan intézett, valamint végigasszisztálta a Kapolyi-féle botrányos jogügyleteket.

A 2010. május 19-ei rendkívüli közgyűlés összehívásának célja annak eredeti napirendje szerint a cég azonnali, jogutód nélküli megszüntetése volt. A közgyűlés a májusi döntés alapján 2010. június 15-ei ülésének tervezett napirendje szerint dönt a végelszámolás megindításáról. Ennek helyben súlyos következményei lehetnek: a térség szempontjából kezelhetetlen munkanélküliség, Bokod és Oroszlány távfűtésének megoldatlansága, az erőmű által hátrahagyott környezeti károk helyreállítása, több önkormányzat helyi iparűzési adójának kiesése, amely az önkormányzatok működését veszélyezteti. Oroszlány esetében ez rövid távon nem kezelhető városüzemeltetési problémákat jelent.

Ezért kérdezem önt, lehetséges-e az, hogy néhány ember politikai-gazdasági érdekének, hazardírozásának áldozata legyen 1500 ember és családjaik. Lehetséges-e az, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó MVM a két választási forduló között olyan intézkedést hozzon, amely érvényes kormányhatározatot sért, és nem veszi figyelembe a térség foglalkoztatási és gazdasági érdekeit, és a Vért végelszámolással történő megszüntetésére tegyen javaslatot? Lehetséges-e az, hogy ma Magyarországon ezek az emberek megmeneküljenek a jogi felelősségre vonás alól? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Lehetséges-e az, hogy az MVM, a tulajdonosi jogok gyakorlója az elmúlt években 120 milliárd forintot adott; ha igen, hol a pénz? Mit tudunk tenni?

DR. FELLEGI TAMÁS nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Magyarországon, az elmúlt nyolc év tapasztalatai alapján meg kell állapítanunk, hogy szűk politikai, gazdasági vagy egyéb érdekek miatt sajnos nemcsak 1500 ember és családjaik, hanem az ország nagy többsége is áldozattá vált. Ebbe a sorozatba illeszkedik a Vért története is.

A helyzet konzerválására fordított szerkezetátalakítási támogatás, a jogszabályellenesen megkötött spekulatív áramvásárlási szerződések, a beszállítói holdudvar mind közrejátszhatott a jelenlegi állapot kialakulásában. A szocialista kormányzás idején ezen események kárvallottjai kizárólag az állami cég és az ott dolgozók voltak. Nem tudunk arról, hogy Kapolyi úr vagy bármelyik cég veszített volna ezeken az ügyleteken.

Ahogy említette, valóban, az MVM magatartása külön vizsgálatot igényel. Ha gondok voltak korábban is a cégnél, miért csak most léptek? Ha pedig nincsenek problémák, miért kezdeményezte a tulajdonosi jogokat gyakorló cég a Vért megszüntetését? Az MVM döntéseinek hátterét ki fogjuk vizsgálni. Az új kormány elkötelezett abban, hogy a jogsértések ne maradjanak jogi és büntetőjogi következmények nélkül, és a személyes felelősség is megállapítható legyen.

Ugyanakkor valóban érdekes, hogy az új kormány hivatalba lépése és értesítése előtt szocialista politikusok már sajtótájékoztatót tartottak, és a Fidesz döntésének állították be az MVM lépését. Hogy ez a lépés egyben érvényes kormányhatározatot is sértett, ez az elmúlt nyolc év ismeretében már egyáltalán nem meglepő.

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt hetekben a helyi és az országos médiában megjelent a hír, hogy a tulajdonos MVM be akarja zárni a Vértesi Erőművet. A helyi szocialista politikusok - menekülve a felelősségre vonás alól - az új kormány nyakába akarták varrni mindennek az ódiumát. Az MVM nyolc év szunnyadás után felébredt, és hirtelen megvilágosodástól vezérelve a továbbiakban már nem tartja gazdaságosnak a Vértesi Erőmű működését. Igaz, hogy végigasszisztálta azt a semmittevést, amit a Vért menedzsmentje a szerkezetátalakítás során tanúsított és patópálosan intézett, valamint végigasszisztálta a Kapolyi-féle botrányos jogügyleteket.

A 2010. május 19-ei rendkívüli közgyűlés összehívásának célja annak eredeti napirendje szerint a cég azonnali, jogutód nélküli megszüntetése volt. A közgyűlés a májusi döntés alapján 2010. június 15-ei ülésének tervezett napirendje szerint dönt a végelszámolás megindításáról. Ennek helyben súlyos következményei lehetnek: a térség szempontjából kezelhetetlen munkanélküliség, Bokod és Oroszlány távfűtésének megoldatlansága, az erőmű által hátrahagyott környezeti károk helyreállítása, több önkormányzat helyi iparűzési adójának kiesése, amely az önkormányzatok működését veszélyezteti. Oroszlány esetében ez rövid távon nem kezelhető városüzemeltetési problémákat jelent.

Ezért kérdezem önt, lehetséges-e az, hogy néhány ember politikai-gazdasági érdekének, hazardírozásának áldozata legyen 1500 ember és családjaik. Lehetséges-e az, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó MVM a két választási forduló között olyan intézkedést hozzon, amely érvényes kormányhatározatot sért, és nem veszi figyelembe a térség foglalkoztatási és gazdasági érdekeit, és a Vért végelszámolással történő megszüntetésére tegyen javaslatot? Lehetséges-e az, hogy ma Magyarországon ezek az emberek megmeneküljenek a jogi felelősségre vonás alól? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Lehetséges-e az, hogy az MVM, a tulajdonosi jogok gyakorlója az elmúlt években 120 milliárd forintot adott; ha igen, hol a pénz? Mit tudunk tenni?

DR. FELLEGI TAMÁS nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Magyarországon, az elmúlt nyolc év tapasztalatai alapján meg kell állapítanunk, hogy szűk politikai, gazdasági vagy egyéb érdekek miatt sajnos nemcsak 1500 ember és családjaik, hanem az ország nagy többsége is áldozattá vált. Ebbe a sorozatba illeszkedik a Vért története is.

A helyzet konzerválására fordított szerkezetátalakítási támogatás, a jogszabályellenesen megkötött spekulatív áramvásárlási szerződések, a beszállítói holdudvar mind közrejátszhatott a jelenlegi állapot kialakulásában. A szocialista kormányzás idején ezen események kárvallottjai kizárólag az állami cég és az ott dolgozók voltak. Nem tudunk arról, hogy Kapolyi úr vagy bármelyik cég veszített volna ezeken az ügyleteken.

Ahogy említette, valóban, az MVM magatartása külön vizsgálatot igényel. Ha gondok voltak korábban is a cégnél, miért csak most léptek? Ha pedig nincsenek problémák, miért kezdeményezte a tulajdonosi jogokat gyakorló cég a Vért megszüntetését? Az MVM döntéseinek hátterét ki fogjuk vizsgálni. Az új kormány elkötelezett abban, hogy a jogsértések ne maradjanak jogi és büntetőjogi következmények nélkül, és a személyes felelősség is megállapítható legyen.

Ugyanakkor valóban érdekes, hogy az új kormány hivatalba lépése és értesítése előtt szocialista politikusok már sajtótájékoztatót tartottak, és a Fidesz döntésének állították be az MVM lépését. Hogy ez a lépés egyben érvényes kormányhatározatot is sértett, ez az elmúlt nyolc év ismeretében már egyáltalán nem meglepő.

-->