Tojásfestés házilag, a népi hagyományok felelevenítésével

Viaszolás
„A hozzá szükséges kellékek a viasz és az íróka” – magyarázza Gombosi Beatrix, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum néprajzkutatója. „Az előzőt méhészeti szaküzletben lehet beszerezni, míg az írókat házilag is könnyű elkészíteni.” Ehhez egy egyenes faág tetejét hasítsa be 2 centiméterre. Vékony műanyagból (például egy gyógyszeres dobozból) vágjon ki egy 2–4 cm-es téglalapot, és egy tű segítségével tekerje tölcsér formájúvá. A tűt távolítsa el, és a tölcsért szorítsa cérnával a félbevágott ág közé. A tölcséren kicsepegő forró viasszal kezdődhet a tojásírás. Végül mártsa festékbe a tojásokat, és száradás után olvassza le a viaszt.

Berzselés
A növényi rátétes tojásfestés kelléke egy 10–15 cm hosszú nylonharisnya-darab, néhány kisebb méretű levél (például petrezselyem), vörös illetve lila hagyma héja. A hagyma héját, sóval és ecettel „fűszerezve” főzze ki. Simítsa a levelet a tojásra, tegye a harisnyába, majd szorosan kösse át és mártsa a festékbe. Száradás után bontsa ki a harisnyát, és távolítsa el róla levelet. Kevés olajjal bedörzsölve a tojás szép fényt kap.

Karcolás
A népi elnevezéssel kaparásnak, vagy vakarásnak mondott eljáráshoz festék és késpengéből házilag készített karcolószerszám szükséges. A főtt tojásokat először meg kell festeni. Száradás után az otthon elkészített karcolószerszámmal lehet belekarcolni a különböző motívumokat.

Sokszínű tojások
A tojásokra több színt fel lehet vinni egymás után, leginkább a karcolás előtt. Ehhez persze több türelem szükséges. Az eltérő színekre tervezett területeket egyenként kell viasszal bevonni. Minden egyes mártás előtt arról a részről kell lekaparni a viaszt, amelyet be akar festeni. Szépen mutat egymás mellett a sárga, a bordó és a piros.