Már csak az óratorony hirdeti emlékét

[caption id="" align="alignleft" width="104"] A Mária Magdolna-templom eredeti állapotában, a hajdani Nádor téren
[/caption]János mester építette
A Mária Magdolna-templomot a 13. század közepén kezdték építeni. A legelső okleveles említése 1257-ből való. A hajdani épület a középkor folyamán a budai magyar lakosság plébániatemploma volt. A déli oldalában a hajóba vezető kapu leginkább a margitszigeti domonkos kolostor bejáratára hasonlított. A magyar hívek a 14-15. század fordulóján mind számbeli, mind gazdasági téren megerősödtek. Ekkor a templomot háromhajósra bővítették. Keleti része sokszögzáródású szentélyt és kis kápolnákat, míg égbenyúló építménye egy órát kapott. A munkákat János mester végeztette. A török hódoltság 1541-es kezdete után ez volt az egyetlen imahely, melyet a megszállók a keresztény híveknek meghagytak. Ám ez az állapot sem tartott soká. Eger 1596-os eleste után a Mária Magdolna-templomot is dzsámivá alakították. Török kori belső berendezéséből mindössze szószékének faragott kőkorlátja maradt meg, melyet a régészek az 1950-es években ástak elő.

[caption id="" align="alignleft" width="104"] A régi imaházból csak a torony és az előcsarnok maradt meg
[/caption]Királyt is koronáztak itt
Buda 1698-as visszafoglalása után a ferences rend vette birtokba, amely az épület nagy részét elbonttatta. Pusztán az 1495-96 között emelt tornyot és a szentély egy részét őrizték meg, majd a maradványokat felhasználva egy teremtemplomot építtettek. A ferences rendet II. József császár 1786-ban feloszlatta. Az épület a kalapos király 1790-es halála után került vissza a szerzetesrendhez. Mindenképp érdemes megemlíteni, hogy itt koronázták meg I. Ferenc királyt 1792-ben. Ugyancsak ebben az imaházban fosztották meg 1795-ben Martinovics Ignácot, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetőjét papi méltóságától. Az épület tulajdonjoga aztán 1817-ben átkerült Estei Ferdinánd herceg parancsára a katonasághoz. Ettől kezdve használták rá mind félhivatalosan, mind a népnyelvben a Helyőrségi templom elnevezést.

A ház az ostrom során nagyon súlyos károkat szenvedett, ám mindez nem indokolta még a lebontását. Elpusztítására végül Rákosi Mátyás személyes utasítása alapján került sor. Így ma már csak a gótikus elemeket tartalmazó torony hirdeti egykori dicsőségét.