Köveiből hozták helyre a MÁV-állomást

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A régi templomra ma mindössze egy, az iskola kijárata mellett árválkodó kerítéskő emlékeztet
[/caption]A hívek adták rá össze az anyagot
Az evangélikus felekezethez tartozó magyar alattvalók II. József császár 1781-es türelmi rendelete óta építhettek maguknak imaházat, illetve templomot. A rákoskeresztúri gyülekezet a közelben található cinkotai egyház leányegyházaként jött létre. A közösség istentiszteleteit kezdetben az 1783-ban épült, három nyelven oktató tanintézményében tartották. Később a földbirtokos, báró Bojanovszky Sándorné Podmaniczky Erzsébet saját költségén templomot emeltetett részükre. A keresztúri evangélikusok maguk hordták az építési anyagokat imaházukhoz, amely két esztendő leforgása alatt 1800-ra készült el. A gyülekezet 1877-ben kezdett új templomra gyűjteni. Ám a megvalósítást először a pénzhiány, majd később az első világháború kitörése akadályozta meg. Harmadszor 1939-ben fogtak neki a kalapozásnak. Két év gyűjtögetés után, 1941. október 12-én tették le az egyház alapkövét. Rákoskeresztúr legújabb templomát Turóczy Zoltán püspök szentelte föl 1943. november 14-én. A háborúban több belövést kapott régi istenházat 1945-ben bontatták le. A munkálatokat siettette, hogy tető- és kőanyagára a vasútállomás újjáépítéséhez volt szükség.

[caption id="" align="alignright" width="320"] A Ceglédi út a hajdani szentély helyén éri el a Pesti utat. A régi együttesből mindössze egy kerítéskő maradt.
[/caption]Ma út robog át a hajdani szentélyen
Az 1800-ban épült egyházból csak a harangok, az orgona és az oltárkép került át az új helyre. A régi templom lebontása után három évvel az egyháznak javadalmi földjeiről is le kellett mondania. Később, 1951-ben összes ingatlanát is ellenszolgáltatás nélkül elvették. Az elbontott egyház helyén ma a Cinkotai út fut keresztül. A visszaemlékezések szerint az 1880 óta létező forgalmas közlekedési folyosót valamikor az ötvenes évek elején vezették át itt. Ez korábban ugyanis néhány méterrel nyugatabbra érte el a Pesti utat. Mindenesetre, ha a kép nem tanúsítaná, nehezen hihetnénk, hogy itt valaha istentisztelet folyt. Ugyan a képen nem látszik, de mindenképpen érdemes megemlékezni néhány szóban az új, a Pesti út túlsó felén álló templomról. Terveit Sándy Gyula, több Pest környéki evangélikus imaház építője készítette el. A hosszcsarnok háromhajós álbazilikaredszerben készült. A homlokzaton és az egész toronyoromzaton végigfutó pártázatos díszek a felvidéki reneszánsz gyakran használt formái voltak. Az oltáron látható kép Csáky Maronyák József Munkácsy- és Kossuth-díjas kiváló művész alkotása. Az ablakokat Palka József, messze földön ismert aranykoszorús üvegfestő mester készítette 1943-ban.