A Davis-kupa összecsapástól az olimpiai selejtezős mennybemenetelig

Az év első negyedében Tatabányára figyelt az ország sportkedvelő része, azon belül is főként a kézilabdázás iránt rajongók. Másfél hónap alatt nem kevesebb mint négy különösen nagy volumenű sporteseményt bonyolítottak le a Tatabányai Multifunkcionális Csarnokban. A rangjukat is figyelembe véve, a helyiek és környékbeliek dörzsölhették a tenyerüket már előre. Utólag bátran és kicsit büszkén jelenthetjük ki: nem hiába várták, vártuk ezeket a hétvégéket.

Még február legelején Komárom-Esztergom vármegyeszékhelyén csapott össze a Davis-kupában a magyar és a német teniszválogatott, amelynek a végén sajnos nem mi örülhettünk. Bár a legnagyobb német teniszcsillag, Alexander Zverev pár nappal az első adogatás előtt mondta le a szereplését, az aréna így is színültig telt nézőkkel. A két napos eseményen egy gombostűt nem lehetett volna leejteni, annyian szerették volna látni élőben, hogy a magyar csapat legyőzi esélyesebb ellenfelét. A teniszezés azonban csak a bemelegítés volt, igazából ezután indult be a kézilabda nagyüzeme, hogy kevesebb mint egy hónap alatt a sportág női és férfi (világ)sztárjait lássa vendégül.

A kézilabda felvezetéseként a Magyarország-Svájc női felkészülési mérkőzésen a mieink ízelítőt adtak abból, mire számíthatunk tőlük majd az áprilisi olimpiai selejtező tornán. Parádés játékkal, végig magas hőfokon égve 12 gólos győzelemmel szolgálták ki a tatabányai közönséget, akik ekkor még nem töltötték tele a 2022-ben átadott sportlétesítményt.

A java még bőven hátra volt. A két legnagyobb, legjobban várt esemény még csak ezután következett. A hazai női kézilabdázás krémje a Török Bódog Magyar Kupa négyes döntője miatt Tatabányára volt hivatalos. Erősebb mezőny nem is jöhetett volna össze, a bajnokság első négy helyezettje, a Ferencváros, a Győr, a Debrecen és a Mosonmagyaróvár küzdhetett meg a trófeáért. Az már az elődöntők napján világossá vált, hogy azon a hétvégén fantasztikus hangulat fog uralkodni. Sorra érkeztek a győriek és a debreceniek, hogy kedvenceiknek a helyszínen szurkoljanak, de az esti meccs részvevőinek a drukkerei is már szivárogtak be a lelátóra. Végeredményében két nagyon kiélezett és drámai meccset láthatott a tatabányai közönség. Előbb a Győr jutott be a döntőbe hihetetlen izgalmak közepette, majd a fináléban szintén a Rába-parti együttes volt a főszereplő. Akkor már azonban nem ők jöttek ki vidámabban a párharcból. Hiába vezetett végig az ETO, a Ferencváros megfordította az állást és zsinórban harmadik alkalommal is a győrieket legyőzve hódították el a kupát. A két zöld-fehér együttes szurkolói kitettek magukért a hétvégén, az ő hangpárbajuktól zengett az aréna. 

Az olimpiai selejtező, amit sose felejt el Tatabánya

A legnagyobb dobás a következő hétvégén jött el. Arra már előzetesen is számítani lehetett, hogy a férfi kézilabda-válogatott olimpiai szereplését eldöntő minitornára óriási lesz az érdeklődés. A várakozások helytállóak voltak, ugyanis a március 15-e miatti hosszú hétvégén rendezett sportesemény kiemelt figyelmet kapott már nem csak országhatáron belülről, de Európa számos pontjából is. Magyarország mellett Norvégia, Portugália és Tunézia nemzeti csapata harcolt a nyári ötkarikás játékon való szereplésért. Az eredmény már mindenki számára ismert lehet, a magyar válogatott drámai körülmények között elért sikerétől volt hangos napokig a teljes magyar sajtó.

Vármegyénknek azonban még különlegesebb volt ez a torna, hiszen a korábbiaktól eltérően itt már nem csak a helyszín volt tatabányai, de több játékos is a város kézilabdacsapatában szerepel hétről hétre. Közülük Ancsin Gábor és Bartucz László kapta a legtöbb játékpercet, Pedro Rodrigueznek epizódszerep jutott, míg Krakovszki Bence nem léphetett pályára, hiába volt a keretnek a tagja. A legtöbb és talán legnagyobb szerep pedig a tatabányai közönségre hárult, akik olyan szintre emelték a szurkolást az utolsó, mindent eldöntő napon, amit nagyon nehéz lesz megugrani a jövőben. Ennek a cikknek az írója már számos sporteseményen részt vett, de olyat, hogy az utolsó tíz percben a lelátón helyet foglalók kivétel nélkül állva (és teli torokból) szurkoljanak, még nemigen látott. És akkor erre még rájött a mostanra már nem csak tatabányai, hanem országos kedvenccé előlépett Bartucz László teljesítménye. Aki látta őt a napokban a kézilabdapályán, az tudja, hogy túlzás nélkül leírhatjuk, védéseivel világklasszissá érett. Az pedig már a sport tökéletes dramaturgiája, hogy mindez abban a városban, ahol mindenki szereti őt és a magyar kézilabdázás egyik kiemelkedően fontos napján, mérkőzésén történt.

Bátran ki merjük jelenteni, hogy Tatabánya csillagos ötösre vizsgázott az elmúlt másfél hónapban. Büszke lehet mindenki arra a munkára, amit a szervezők elvégeztek, mert megmutatták, hogy a Turul-szobor óvó szárnyai alatt bármilyen, bármekkora sporteseményt meg lehet szervezni.