2024.03.02. 09:07
110 éves lett a Dorogi Atlétikai és Futball Club
Immár 110 gyertya ég a hosszú éveken át az élvonalban szereplő és a Vidék Legjobbja címet ötször is elnyerő vármegyei egyesület tortáján. Az 1914. március elsején alapított futballklub története bővelkedik szebbnél szebb sikerekben.
A Puskás Intézet az Aranycsapat két kiválóságának, Buzánszky Jenőnek és Grosics Gyulának dorogi relikviái alapján mutatta be a 110 éves Dorogi Atlétikai és Futball Club történetét, mely lényegében futballklubként várt országos hírűvé. Az egyesület már az első években számos szakosztállyal rendelkezett, a két névadó szakág mellett volt birkózó-szakosztály, majd az úszás, a teke, illetve a tenisz is bekerült a választható sportágak közé.
110 év egy futballklub életében hosszú időszaknak számít, a kicsivel több mint egy évszázad alatt számos legenda öltötte magára a dorogi címeres mezt. Az Aranycsapat játékosai közül például a dorogi születésű Grosics Gyula a helyi gárda futballistájaként mutatkozott be az NBI-ben. Jó barátja, a dombóvári származású Buzánszky Jenő 1947-ben igazolt Dorogra és egészen 1960-ig futballozott a csapatban. Visszavonulása után két ciklusban 1961-1965 között, majd 1967-1969 között ő volt a Dorog edzője.
A Puskás Intézet a Dorogi Atlétikai és Futball Club évfordulója kapcsán kitért arra is, hogy a dorogi stadion 2010 óta viseli Buzánszky Jenő nevét, a névadó ünnepséget éppen a legenda születésnapján tartották, aki természetesen jelen volt a ceremónián. Szintén a Dorog nevével forrt egybe az Aranycsapat másik kapusának, Ilku Istvánnak a neve is, aki mindvégig hű maradt a Dorogi Bányászhoz, 1953 és 1968 között védett Dorogon, ő tartja a klubrekordot is 404 mérkőzéssel.
Szintén a Dorog játékosa volt a csapat történetének egyetlen gólkirálya, Monostori Tivadar, aki az 1958-1959-es bajnokságban holtversenyben 15 találattal lett az élvonal legeredményesebb góllövője. Bödör László, a magyar válogatott korelnöke, a Ferencvárossal Vásárvárosok Kupáját megnyerő Karába János, a Fradival Kupagyőztesek Európa-kupája döntőjébe jutó Mucha József, illetve a világválogatottban is szereplő Szűcs Lajos is játszott egykor a dorogi futballklubban.
Hosszú éveken át pallérozott a futballklub az élvonalban
A Dorog aranykora a második világháború után volt: először 1945-1947 között szerepelt az NB I-ben, majd 1949-től 1966-ig újra a legjobb csapatokkal együtt harcolt az élvonalban. Bár ezután már csak az 1973-1974-es, illetve az 1976-1977-es szezonban szerepelt a csapat az NBI-ben, máig nem felejtik a legszebb éveket. A futballklub legjobb szereplése az 1962-1963-as évadban volt, mikor negyedik lett a Dorog és csak rosszabb gólkülönbséggel maradt le a bronzéremről. Akkor egyébként Buzánszky Jenő volt az edző.
A Puskás Intézet kiemelte, hogy a honi kupasorozatban 1952-ben döntőbe jutott a dorogi futballklub. A Keltex elleni kiütéses, 10:1-es siker, az Újpest elleni 2:1-es győzelem, a Ceglédi Lokomotív elleni 4:0-ás sima párharc és a Csepel elleni 4:2-es diadal után a fináléban az MTK várt a Dorogi Bányászra. Bár Aspirány Gusztáv góljával vezetett ugyan a bányászcsapat, de az MTK, vagyis akkori nevén: Budapesti Bástya fordított, végül 3:2-re a Hidegkuti Nándort is soraiban tudó fővárosi gárda hódította el a trófeát.
Érdekesség, hogy a Dorogi FC a napokban jelentette be közösségi oldalán, hogy a 110 éves fennállás alkalmából számos meglepetéssel készülnek, például a legendák (Bartalos József, Horváth Péter, Peszeki Jenő) közreműködésével interjú sorozatot vesznek fel.