Olimpikonnal döntöttek országos rekordot Oroszlányban

A napokban országos rekordkísérletre készültek a helyi Fekete István Sportcentrum tornatermében, ahol az addigi országos maratoni teqball- (20 óra 20 perc folyamatos játék) és tollaslabda-rekordot (24 óra) szerették volna átadni a múltnak. Az esemény szervezője a helyi Ments Életet Focival Családsegítő Alapítvány volt. 

A március 14-én, 10 órakor kezdődő és másnap délután záruló eseményen a két sportág egy-egy jeles képviselője is rész vett: teqballban a kétszeres világbajnok (2019: férfi páros, 2021: vegyes páros) Bányik Csaba, tollaslabdában pedig a kétszeres olimpikon (2016, 2021), 21-szeres magyar bajnok, hét alkalommal is az év legjobb magyar női tollaslabdázójának megválasztott Sárosi Laura népszerűsítette a maga sportágát. Mindketten tiszteletüket tették a megnyitón, emellett két órán keresztül a rekorddöntésben is tevőlegesen részt vettek. Ezt követően készségesen válaszoltak kérdéseinkre.

Bokodon nyaralt

A 29 éves, Érden élő Sárosi Laura számára nem ismeretlen megyénk.

– Tavaly novemberben jelentette be a visszavonulását. Nem hiányzik a játék?
– Egyéniben valóban befejeztem, de idén még részt veszek az országos bajnokságon szegedi klubom színeiben, teljesen tehát nem hagytam fel a sportággal.

– Gyakran kap hasonló felkéréseket?
– Falunapokon, iskolai testnevelés-órákon többször tartottam már bemutatót, de részt vettem az Év Sportolója Gála díjátadóján is.

– Részt vett két olimpián, több, mint 20 országos bajnoki címe van, a Nemzetközi Fair Play Bizottság és a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play-díjasa. Teljesnek érzi a karrierjét?
– A legjobb egyéni világranglista-helyezésem a 67. volt, reálisan az első 50 közé is bekerülhettem volna, de ez a rengeteg sérülés miatt végül nem sikerült. Idén azért még szeretném megnyerni klubommal a csapatbajnokságot.

– Miként tervezi a jövőjét?
– Jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkárságán dolgozom, emellett a jövőben az egyéni céljaimra koncentrálok. Szeretném például teljesíteni a maratoni távot, körbefutni a Balatont, illetve síelni.

– Milyennek látja a magyar tollaslabda-sportot?
– Fejlődik a sportág hazánkban, vannak tehetséges fiatal játékosaink, remélem, hogy a következő, párizsi olimpián is lesznek magyar tollaslabdázók. Az edzőképzést mindenképpen erősíteni kellene, szakmailag tovább kell fejlődnünk. Sokat tanulhatunk a külföldi szakemberektől is. Nekem volt például edzőm a sportág nagyhatalmai közé tartozó Indonéziából, nagyon hasznos volt számomra a közös munka.

– Járt már máskor is megyénkben?
– Korábban többször is versenyeztem és edzőtáboroztam Móron. Egy ottani versenytársam szüleinek volt egy stégük a Bokodi-tónál, oda sokat jártam nyaralni.

Ott szeretne lenni az olimpián

A Budapesten élő, 27 esztendős Bányik Csaba a pandémia miatt az utóbbi időben kevesebb hasonló rendezvényre jutott el, de örömmel érkezett Oroszlányra.

– Miként ismerkedett meg a teqballal?
– Az első bemutatót 2015-ben a TF-en (Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem - a szerk.) tartották, amelyet én is megtekintettem. Annyira megtetszett a sportág, hogy azóta is űzöm.

– Új sportágról van szó, hogyan fejlődött hazánkban az elmúlt években?
– Kezdéskén megalapítottuk a Phoenix Teqball Akadémiát, amely a képzés mellett a sportág népszerűsítését, újabb egyesületek létrehozását tűzte ki célul maga elé. Amint létrejött 10 egyesület, megalakult az országos szövetség is. Jelenleg 26 egyesület működik az országban mintegy 200 játékossal.

– Amellett, hogy a teqball magyar találmány, minek köszönhető, hogy hazánk versenyzői kiemelkedően szerepelnek nemzetközi szinten?
– Az időbeli fölény mellett ügyes játékosaink vannak, emellett sokat edzünk. Én heti 6-7 tréningen veszek részt. Nagy hangsúlyt fektetek a kondicionáló edzésekre, ami a hatékonyabb támadójátékban nyújt segítséget.

– A sportág 2028-ban már ott szeretne lenni a nyári olimpián. Ön mekkora esélyt lát erre?
– Hat év múlva Los Angelesben rendezik a nyári játékokat, ami komoly esélyt kínál a teqballnak, mivel az Egyesült Államokban népszerű a sportág. Ezt magunk is tapasztaltuk, amikor két hónapja éppen Los Angelesben jártunk egy versenyen. Sokan főállásban, szervezőként, animátorként dolgoznak ott a teqballban. Erős sportdiplomácia kell azonban az olimpiai tagsághoz, hiszen más amerikai sportágak is szeretnének ott lenni az olimpiai játékokon. Ha lemaradunk, gondban leszünk, hiszen 2032-ben Brisbane-ben lesz az olimpia, Ausztráliában viszont nincs teqball-élet. Tippem szerint 50 százalék esélyünk van a 2028-as tagságra, ha ez nem jön össze, 2032-re már csak 30.

– Említette, hogy az Egyesült Államokban sokan a teqballból élnek. Nálunk mi a helyzet ezzel kapcsolatban?
– Magyarországon nem profi a sportág, bár a nemzetközi versenyeken természetesen lehet pénzt keresni. Én is dolgozom a teqball mellett.

– Kik lehetnek a legnagyobb ellenfeleink a jövőben?
– Már most is a legjobbak közé tartoznak, de úgy gondolom, hogy hosszabb távon a brazilok lehetnek a legkomolyabb riválisaink. Technikailag nagyon képzettek, remekül hatástalanítják az ellenfél támadásait, de a támadójátékukat még fejleszteniük kell, a lecsapásaik nem elég veszélyesek. A szerbeket a mentalitásuk miatt említeném: ők is nagyon jók, emellett párosban egy elvesztett labdamenet után képesek összeveszni egymással. Úgy is mondhatnám, hogy ők elsősorban nyerni, a brazilok pedig inkább játszani szeretnek.

– Ön meddig tervezi még a játékot?
– 2028-ig, szeretnék ott lenni az olimpián, ha a teqball is ott lesz...

– A későbbiekben is maradna a sportágban?
– A játék mellett tagja vagyok az országos szövetség versenyeztetési bizottságának, de természetesen a visszavonulásom után is szeretnék majd tenni a teqballért.

Hitelesített rekord

Természetesen az interjúk előtt, közben és után is folyt a játék, sorban érkeztek a jelentkezők, akiknek többsége előre egyeztetett időpontban szállt be a rekordkísérletbe. Persze kivétel is akadt, pl. a cikk szerzője, aki az előre tervezett néhány perces tollaslabdázás helyett mintegy fél órát töltött a pályán, és ha már ott volt, a teqballba is beszállt... A szervezők egyébként szendviccsel, csokoládéval, ásványvízzel és üdítőitalokkal készültek a rekorddöntők folyadék- és tápanyagvesztésének pótlására, emellett a résztvevők mindegyike a választott sportága emblémájával ellátott éremmel gazdagodott (többen akár kettővel is).

De hogy a rekord valóban rekord legyen, azt hitelesíteni is kell. Hogy ezt ki végzi? Hazánkban a Magyar Rekord Egyesület, melynek elnöke, egyben a Magyar Rekordok Regisztrátora, Sebestyén István ellenőrizte – néhány helyi önkéntes segítségével – az oroszlányi kísérletet. 

– Egyesületünket tíz éve alapítottuk, én azonban már két évtizede foglalkozom magyar rekordok jegyzőkönyvezésével. Évente 50-60 rekordot hitelesítünk Magyarországon, gyakorlatilag minden hétvégére jut egy kísérlet. Immár több, mint 1000 rekordot hitelesítettünk országszerte – tudtuk meg Sebestyén Istvántól, aki hozzátette, hogy a rekorddöntési kísérlettel kapcsolatban két hónapja keresték meg az egyesületet Oroszlányról. Mint mondta, az oroszlányi próbálkozás típusa csoportos váltó maratoni rekordkísérlet, a lényeg pedig, hogy a rekordkísérlet során nem szakadhat meg a játék.

Mindenki kapott jutalmat

Nos, nem is szakadt: a teqballasztalnál 21, a tollaslabda-pályán pedig 26 órán át játszottak folyamatosan, megdöntve ezzel a vonatkozó magyar rekordokat. A különleges sportrendezvényhez több mint 100 fő csatlakozott, aminek végül meg is lett az eredménye.

– Azon kívül, hogy minden résztvevő egyedi éremmel gazdagodott, bízom benne, hogy a két sportágat és az alapítványunkat is népszerűsíteni tudtuk a sikeresen lezajló rendezvénnyel – mondta a sikeres rekorddöntési kísérletet követően Pintarics Lajos főszervező, a Ments Életet Focival Családsegítő Alapítvány elnöke. Mint megtudtuk tőle, 10 éve szerveznek futballtornákat beteg gyermekek megsegítéséért, két és fél éve pedig már alapítványi háttérrel teszik mindezt. 

– Több alapítvánnyal és környékbeli céggel, kisvállalkozással állunk kapcsolatban, előbbiek segítségével keressük meg a támogatni kívánt gyermekeket, utóbbiak pedig anyagi támogatást nyújtanak. A szervezés költségeit leszámítva a rendezvényeink teljes bevételt gyermekek gyógyíttatására fordítjuk. Első alkalommal szerveztünk rekorddöntést, terveink szerint szeptemberben megpróbálkozunk a dartsszal és a labdarúgással is – nyilatkozta lapunknak Pintarics Lajos.