Népek kutatója rántotta le a leplet az emberiség szokásairól

 Amit a kötet szerkesztői elárulnak Dimitris Xygalatasról, a szerzőről többek között ez: „Antropológus és kognitív pszichológus, a Connecticuti Egyetem Kísérleti Antropológia Laboratóriumának igazgatója. Évek óta tanulmányozza a rítusokat a világ különböző pontjain, ötvözve a néprajzi megfigyeléseket a tudományos kísérletekkel.” 

A rítusok ereje – Modern emberek ősi szokásai című könyv átfogó képet ad az emberiség oly sok rituáléjáról, de a szerző annak is utánajárt, hogy mi az oka a különféle rítusoknak. Xygalatas egy ponton így beszél a könyvében lévőkről: „A rítus gyakorlatilag az összes társadalmi intézményünk működését végigkíséri. Gondoljunk csak a bíróra, amint fölemeli a kalapácsát, vagy az újonnan választott elnökre, amikor leteszi a hivatali esküjét. Jelen van a hadseregben, a kormányok és vállalatok életében, a beavatási rítusokban, a felvonulásokon, és az elköteleződés sokat követelő megnyilvánulásaiban.” 

A kötet kiindulópontja az, amikor az író elmondja, fontosnak látta tanulmányai és munkája során, hogy ne karosszékből, az íróasztal mellől kutassa, vizsgálja a világ népeinek rítusait, ne is valamilyen komfortos szálloda szobájából, hanem minden esetben ott, azok között az emberek között élve akár hosszú hónapokon át, akikről éppen tudományos anyagot gyűjtött. A könyv egyik legkülönlegesebb megállapítása talán éppen ez: 

„Eredményeim, valamint a különböző tudomány­ágak egybehangzó felfedezései azt mutatják, hogy a rítus mélyen gyökerezik evolúciós történelmünkben. Valójában a fajunkkal egyidős, és ennek jó oka van. Bár a rituális cselekedeteknek nincs közvetlen hatásuk a fizikai világra, képesek átalakítani a belső világunkat, és meghatározó szerepet játszanak társadalmi környezetünk formálásában.” 

A görög származású tudós ennél fogva nemcsak egy globális históriát ír le, de az egyes ember önismeretét is elősegíti azzal, hogy születésétől tartó személyiségfejlődésének rítusokhoz való kötődését is bemutatja. Az olvasó pedig megtudja, hogy önmaga és tágabb közössége mennyi rítust tart meg a mai napig.