Betekintés Tim Burton őrületes világába

A lidérces alkotások kedvelőinek Tim Burtont nem kell bemutatni. De a hatalmas sikert arató Wensday sorozat óta talán mindenkinek ismerősen cseng a rendező neve. A filmművészhez kötődik rengeteg ikonikus hátborzongató film. Mint az Olló kezű Edward, a Karácsonyi Lidércnyomás vagy az Alice csodaországban. A horror mellett a komédiát sem veti meg, az emlékezetes űrlényháború, a Támad a Mars is az ő alkotása. Érdekessé az is, hogy a gyermekfilmek világában is kipróbálta magát, hiszen a Disneynél dolgozott. A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei és a legújabb Dumbo film is az ő rendezésében készült. Karrierjének második filmje azonnal kasszasikert aratott. Az 1988-as Beetlejuice először 1989 egy folytatás sorozatot kapott majd 2018-ban musicalt csináltak belőle most 36 év után pedig egy második rész készült a filmből. 

Az első rész főszereplő gárdája, Alec Baldwinból, Geena Davisből, Jeffrey Jonesból, Catherine O’Haraból, Winona Ryderből és Michael Keatonból állt. A horrorvígjáték jellegzetes képvilágának és messze nem hétköznapi történetének köszönhetően válhatott kultfilmé. A groteszk humor és esetenként taszító képvilág mellet a filmben a való élet szörnyű problémáival találkozhatunk. Talán ebben rejlik a Burton filmek kedveltsége. A természetfeletti karakterekkel és pillanatokkal tele zsúfolt fantázia világ történeteiben az olyan apró részletekben mint az érzelmek nem szépít a rendező. A gyász a szerelem vagy az elvesztés elől itt sincs menekülés. Így szinte számunkra tudatlanul de azonosulunk a szereplőkkel. Ez a Beetlejuiceban sem volt másképp.

A varázslatos Tim Burton

Szinte példa nélküli, hogy több mint harminc év után folytatást kap egy film. A hátborzongató rendező ezt sem hétköznapi módon álmodta meg. A régi szereplőgárda nagy része újra felsorakozott a folytatáshoz. Catherine O’Hara, Winona Ryder és Michael Keaton Monica Belluccival és Jena Ortegaval kiegészülve láthattuk a vásznon. A valóságban eltelt 36 év a filmben is ugyan ennyi volt. A fiatal Lidia (Winona Ryder) már egy anyuka, aki egy szerencsétlenség miatt 36 év után visszatér abba a kísértetlakba ahol minden kezdődött. Ez elsőre egy bevett folytatásnak tűnik. A cselekmény és a hozzátartozó mellékszálak azonban minden elvárást felborítanak. A film alatt hol az élőkkel, hol a halottak találkozunk. A Burton filmekre jellemző kontraszt végig jelen van a filmben. Abban a pillanatban, hogy a föld alá ereszkedünk, zöld és kékes minden, éppen mint maga a főszereplőnk Beetlejuice karaktere. Az egyetlen pillanat ami megtöri ezt a kontrasztot az az, amikor a két világ összeér.

Megéri megnézni

A szereplőgárda mellett a film zenei rendezője is változatlan maradt. A rendezőpáros szinte szétválaszthatatlan. A Burton filmek nagy részének zenei komponálásáért Danny Elfman felelt. Ez a mostani folytatásban sem volt másképpen. A zenész nem okozott csalódást, a film első képkockáinak hangulatával szinte visszarepültünk a nyolcvanas évek végére és egy pillanat alatt elfelejtettük, hogy valaha véget ért az első rész. Amennyire félő egy-egy ilyen rebootnál a folytatás a Beetlejuice Beetlejuice annyira nagy meglepetést okozott. A film természetesen minden alkalmat megragadott arra, hogy az első rézre utaljon. A horror és a vígjáték tökéletes egyvelege volt. Az már csak hab a tortán, hogy a film az első rész ismerete nélkül is teljesen érthető és élvezhető. Ha nem ismered Tim Burton munkásságát de tetszett a Wensday sorozat akkor ez a film neked való.