Oscar-díjas és hollywoodi filmhelyszíneket rejt Tata

Különleges helyszíneket járhattak be a filmek szerelmesei Tatán a Turisztikai Világnap alkalmából. A Tatai Tourinform Iroda programján azokat a legendás helyeket ismerhették meg a városban, amelyek valamely ismert film képkockáin is feltűntek már. A filmhelyszínek között Cserteg István filmkutató, író kalauzolta az érdeklődőket. Megtudtuk tőle, hogy 1917-től napjainkig 100 film készült a vizek városában. A Cifra malom, az Angolpark és a kiskastély is szolgált már film helyszínéül. Sőt, még Oscar-díjas alkotás is köthető Tatához.

A filmek és a sorozatok ma már meghatározó szerepet játszanak a mindennapi kultúrafogyasztásban, életünk akár olyan területét is befolyásolhatják, amire korábban nem is gondoltunk. Egyre többen választanak ugyanis jövőbeli utazásaikhoz úti célt közkedvelt sorozatokból és mozikból inspirálódva. Összesen 300 olyan film van, amit, ha nem is Tatán, de Komárom-Esztergom vármegye területén forgattak.

Tata a hazai filmgyártás népszerű helyszínei közé tartozik. A Turisztikai Világnap alkalmából szervezett, különleges séta résztvevői a kétórás program során megismerkedhettek a fontosabb hazai és nemzetközi gyártású filmek történeteivel, helyszíneivel. 

Oscar-díjas filmhelyszín

Cserteg Istvánt egy lelkes és nagy létszámú csoport várta az indulási helyen a Kálvária-dombon. Legtöbben a vármegyéből érkeztek, de voltak érdeklődők Dunakesziről is, akik csakis e program kedviéért látogattak el Tatára. A séta a Kálvária-dombról indult, majd a János Pál tér, Kossuth tér, Kastély tér és az Esterházy kastély után a Platán étterem, a Tatai vár és az Öreg-tó felé vette az irányt. 

– A filmes túrát úgy állítottam össze, hogy kényelmesen bejárhassuk a helyszíneket. Az út hossza nem nagy táv, egyszerűen besétálható egy látványos és változatos útvonalon. Az állomásokon megállva, illetve a séta közben a számtalan Tatán készült filmről tudhattak meg érdekességet a résztvevők. A tatai filmtörténelem kezdetei még a némafilmek időszakára nyúlnak vissza. Az első rendező, aki Tatát választotta alkotása helyszínéül, Deésy Alfréd volt, aki aztán egymás után több filmet is forgatott a városban – mesélte a filmkutató, akitől a neves rendezőről is megtudhattunk érdekességeket.  

Neves tatai filmrendező

– Deésy Alfréd a Magyar Filmművészet kiemelten különleges alakja volt. Színész, forgatókönyvíró, filmrendező, a Star Filmgyár egyik alapítója, a magyar film- és moziipar jelentős teremtője. Erdélyben, Désen született, ám Tatát tartotta második otthonának. Ezt a szeretetét úgy fejezte ki, hogy 90 rendezett filmalkotásából 60 filmjének Tata adott hátteret. Deésy Alfréd színészként játszott a Kárpát-medence akkori legnagyobb színházaiban, így az akkori tatai grófi színházban is. Hosszú alkotóéveket élt meg: 83 évesen, 1961-ben halt meg. Kortársa volt Ady Endrének, Jászai Marinak, Juhász Gyulának, Móricz Zsigmondnak – sorolta a filmkutató, hozzátéve:

– Deésy Alfréd főbb szerepeit a Mágnás Miska, Úri muri, Szegény gazdagok, Légy jó mindhalálig, valamint a Noszty fiú esete Tóth Marival című filmekben játszotta. 1958-ban Érdemes művész díjjal tüntetik ki – mesélte a közönségnek a szakember, kiemelve, hogy Bacsó Péter és Rófusz Ferenc munkássága is kötődik Tatához. 

– osztotta meg az érdekességeket a filmkutató, akinek vezetett túráján a legendás színészek közül szóba került Jávor Pál, Sárdy János, Tolnay Klári, Domján Edit, Páger Antal, Madaras József, Bujtor István és Latinovits Zoltán is a helyszínekhez kapcsolva. Sőt, számos film között történeteket hallottak a résztvevők az Egri csillagok, a Wágner, a Légy, a Háry János, a Katedrális című filmek forgatásai kapcsán is. 

– Az Egri csillagok forgatása során a Mecsek-vidékén játszódó képsorokat Várkonyi nagyrészt Tatán forgatta le. A félszemű janicsár csapatával a tatai Öreg-tó mellett bóklászik a filmben. A vadregényes helyszín mocsaras, nádas területe jól illusztrálta a regényben olvasható patakot és környékét – tudtuk meg a szakembertől, aki azt is elárulta, hogy:

– A Cecey-háznál, mint a Mecsekben lévő Keresztesfalván, játszódó egyes jeleneteket az egykor Esterházy uradalomhoz, a forgatás idején már a tatai Állami Gazdasághoz tartozó lovarda udvarán forgatták. Útban Gyaluvárra a fiatal Bornemissza itt vívja első vérig tartó kardpárbaját a forrófejű Mekcseyvel – mondta el Cserteg István, akivel arról is beszélgettünk, hogy vajon miért választotta Tatát olyan sok filmes.

Tatán megvan minden

– Budapestről gyorsan elérhető, az épített és természeti környezete pedig változatos és zavarba ejtően gazdag. Egy filmrendező barokk városrészt, várat és mediterrán környeztet is talál Tatán. A tavak és források mind nagyszerű forgatási helyszínének. A város rajta van azon a földrajzi tengelyen, amely Komáromtól Tatabányáig fűzi fel a klasszikus filmforgatások helyszíneit. Megerősíti mindezt, hogy Budapest Európa második filmes centruma, ahova régóta szívesen jönnek a filmes stábok. Tata pedig alig 70 kilométere van a fővárostól. A város már az 1920-as évek elején ugyanezekért volt kedvelt filmes helyszín – fogalmazott a filmkutató.

– vélekedett Cserteg István, aki a Színházi Élet című, egykori művészeti hetilap egyik 1923-as lapszámából is idézett egy részletet, ami az adott korban tükrözte Tata filmművészeti fontosságát. 

„Az Úristen bizonyára előre látta, hogy milyen szűkös viszonyok között kell egykor küzdenie a magyar filmgyártásnak és ezért teremtette meg Tatát, ahol együvé halmozta mindazt a sok szépséget, amelyet külföldön külön e célra épített filmvárosokban lehet csak megtalálni. Mert ebben az istenáldotta szép városkában mindent megtalálni, ami csak szép és festői. Van ott hatalmas park, nagykiterjedésű, gyönyörű fák közé ékelt tó, vízesés, hattyú, sziklák, vízimalom, remek kastély, falusi rész, velencei tájék. Nem csoda, ha minden magyar rendező felkeresi időnként, és bizony alig van olyan magyar film, amelynek legalább egy-két jelenete ne Tatán készült volna. Érthető tehát, hogy a tatai lakosok már szinte várják a filmtruppok érkezését és valósággal berendezkedtek azok fogadására. Szakértően nézik a felvételeket, útbaigazítják a segédrendezőket, megmutatják a leghatásosabb motívumokat. Ha statisztákra van szükség hát sehol különbet nem találni, mint Tatán, ahol már majdnem mindegyik bennszülött játszott egyszer-kétszer filmen.” 

Jó hír a lemaradtaknak

Cserteg Istvántól megtudtuk, hogy a filmes séta nem egyszeri kezdeményezés volt. A nagy érdeklődésre tekintettel a Tourinform Iroda már tervezi a további filmes séták szervezését.