2024.08.11. 19:59
Igaz történet a kislányról, aki örökre összekötött egy holland és egy magyar családot +videó
102 éve kezdődött a történet, ami a mai napig nem ért véget. Marieliesel először 1922-ben kelt útra a Hollandiába tartó gyermekvonattal, amely lesoványodott magyar gyerekeket vitt, hogy a fogadócsaládok táplálják fel őket.
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum volt a helyszíne a minap annak a különleges könyvbemutatónak, amelyen a vendégek megismerkedhettek a Nyarak Marieliesellel című könyvvel, amelynek alapja Marieliesel saját és befogadó családja közötti levelezés.
A dokumentumregény először Hollandiában jelent meg 2007-ben, Zomers met Marieliesel címmel. Az írói: Lietje és Marie-Jeanne van Hövell tot Westerflier. Mindkét hölgy annak a van Hövell házaspárnak, Ernestnek és Miesje-nek az unokája, akik a könyvborítón is látható négy fiuk mellé, saját lányukként fogadták Marielieselt a nyári hónapokra, éveken át. A magyar kiadást Orbán Gábor fordította, és az Artisz adta ki.
Marielieselt nem feledte holland családja
A 8 éves lány egyike volt annak a sok ezer gyermeknek, aki félve és remélve vonatozott Magyarországról Hollandiába, egy ismeretlen családhoz. Nem tudhatta, hogy olyan köteléket alkot majd a saját és a befogadó családja között, amely vérség nélkül is túléli őt, több nemzedéken át. A van Höwell házaspár egyik dédunokája a Marieliesel nevet kapta. A holland család 14 tagja jelent meg a könyvbemutatón, amelyen a Tatai Református Gimnázium diákjai is közreműködtek, és amelyre a Héregen élő, országszerte ismert és szeretett házaspár, Levente Péter és Döbrentey Ildikó is ellátogatott.
Dr. Réthelyi Orsolya a gyermekvonatok kutatója
Az ELTE néderlandisztikai tanszékvezetője, dr. Réthelyi Orsolya lendületes előadása rámutatott a könyv történelmi és kulturális jelentőségére. Elmondta, hogy a Vöröskereszt jóvoltából az 1920-as években mintegy 60 ezer lesoványodott gyermeket juttattak el a gyermekvonatok öt nyugat-európai országba, köztük Hollandiába, hogy feltáplálják őket. A levelezésben hitelesen jelenik meg a két ország akkori kapcsolata. Izgalmas benne a nyelvek sokasága, az árnyalt megszólítás és az érzelemgazdag nyelvezet.
Marieliesel, aki később egy bányamérnökhöz ment feleségül, vele, Horváthy Lóránddal 1959-ben költözött Tatabányára. Itt is hunyt el 1986-ban. Ságvári úti lakásában a lánya, Erzsike ezután bukkant rá 177 levélre, amit a két család küldött egymásnak.
– Megpróbáltam elolvasni a leveleket, de nem értettem a holland szövegeket – meséli lapunknak. – Borzasztóan sajnáltam volna, ha elkallódnak vagy elégetjük őket, így hát elküldtük a holland családnak – idézi fel emlékeit. Mi rengeteget köszönhetünk nekik. Rengeteget segítettek még az én gyerekkoromban is; de hozzáteszem, hogy soha nem kértük ezt.
Lietje, az egyik szerző a holland kiadás előtt elhunyt. Marie-Jeanne, Lietje húga is mesélt a közönségnek.
— Egy év alatt, amíg ezeknek a leveleknek a dokumentálását végeztem, rögtön láttam, hogy ez egy nagyon különleges anyag — mondta. 2007 táján történt mindez, ami egy olyan időszak volt különben, amelyben óriási érdeklődés volt a családtörténetek iránt — tette hozzá.
Anna, Lietje lánya arról beszélt a hallgatóságnak, hogy mennyire meglepték őket a levelek. — Az volt elsősorban a célom, hogy ezek elérhetők legyenek a családtagok számára — mesélte. Ugye, mi a nagyszüleinket személyesen soha nem ismertük — egészítette ki.
– Nagy öröm, hogy a holland könyv magyar kiadásával ekkora örömet tudtam szerezni holland családtagjainknak – mondja lapunknak Rochlitz Andrea, Erzsike lánya, Mariliesel unokája. – Ez olyan köszönetnyilvánítás, ami méltó a kapcsolatunkhoz – teszi hozzá.
Annak is örülök, hogy édesanyám még megélte ezt az eseményt, élvezte, büszke és boldog.
Kemma.hu videó
- Kuglóf formából adventi koszorú? Retró megoldás, de lehetséges +fotók, videó
- Káosz Tatabányán: így vizsgázott a város az első havazásnál tavaly +fotók, videó
- Tyson eredt a fatolvajok nyomába +videó, fotók
- „Kati néni, nagyon szeretünk” – így üzentek kisdiákjai az elhunyt tanítónőnek +fotók, videó
- Új telelőhelyet keresnek a vadludak? +videó