Memoár a hatékony auschwitzi tömeggyilkosról

Martin Broszat német történész Auschwitz parancsnoka voltam című könyvéhez a magyar fordításnál Gellért Ádám bevezető tanulmányát illesztették. A Jaffa Kiadó által gondozott változatban a hírhedt lágerparancsnok emlékiratai tulajdonképpen nemcsak az auschwitzi időszakot, de egész életét felölelően tartalmazzák Höss életének leírását. 

Ebben elsőként az 1900-ban született Rudolf Franz Ferdinánd Höss (eredeti írásmódban: Höß) a gyerekkor, az ifjúság periódusával kezdi természetesen, majd az első világháborúban való önkéntes katonai szolgálatával folytatja. Höss a folytatásban a világégés utáni politikai és katonai karrierjéről mesél, de elmondja a brandenburgi fegyházban töltött évek históriáját is. Mint a kötetből kiderül: kiszabadulása után még aktívabban vetette bele magát a politikába és az egyenruhás szolgálatba, az 1929-től 1934-éig tartó időszak végén már arról ír, hogy miként került az SS-be, majd hogyan nevezték ki és miként dolgozott a dachaui koncentrációs tábor blokkparancsnokaként. Hösst lágervezetői tapasztalatai és elkötelezettsége további haláltáborok vezetésére vitte, hogy aztán 1940-ben megkapja a második világháború leghírhedtebb koncentrációs táborának parancsnoki posztját. 

A memoár nemcsak azért különleges, mert magyarul eddig ilyen teljességben még nem volt olvasható Rudolf Höss visszaemlékezése, de azért is, mert a kötetben nemcsak a haláltáborok idejéről van szó, hanem a Höss által összeomlásnak nevezett, 1945 utáni két évről is számot ad. A fent említett tanulmány mellett a kötetben olvasható egy Rudolf Höss és a magyar holokauszt című, Kádár Gábor és Vági Zoltán által jegyzett írás is, ahogy „A zsidókérdés végső megoldása” az auschwitzi koncentrációs táborban, illetve a Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője című feljegyzés is. 

A magyar kiadó így ír a könyvről: „Höss, az áldozatos hazafi, a szerető családapa, a pedáns tisztviselő és hatékony tömeggyilkos, akit a magyar közönség Robert Merle 1952-ben írt regényéből, a Mesterségem a halálból ismerhet, ezúttal saját szavaival beszéli el élettörténetét.”