2024.01.09. 13:00
Országos jelentőségű búcsújáró hely Csatka
A Bakony keleti szélén fekvő Csatka Komárom-Esztergom vármegyéhez és a Veszprémi egyházmegyéhez tartozik. Egykor pálos kolostor állt a faluban, amely a 16. században elnéptelenedett. A település építészileg jelentős műemléke a plébániatemplom, amelynek egyes részei még a 14. századi pálos templomból maradtak fenn. A középkori szentély és kolostor faragott kövei beépültek több falusi házba.
Kegyhely Csatkán
A falutól egy kilométerre délkeletre lévő forrás csodatevő vízéről 1792-ből van feljegyzés: Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg. De valószínű, hogy Szentkút már régebben is zarándokhely volt. 1861-ben az itt lakó harmadrendi ferences remete, Csöbönyei József kápolna építését kezdeményezte.
A csodás jelenések hatására megindult a hívek zarándoklata, és a nép szívesen adakozott a szent célra. 1864. szeptember 8-án szentelték fel a szeplőtelen fogantatás tiszteletére. 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is zarándokhelynek ismerte el Szentkutat.
A kegyhely főbúcsúján magyar, német és romani nyelven is tartanak szentmiséket. A búcsút Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 8-án tartják, rá egy hétre pedig a kisbúcsút. Minden évben jelentős számú zarándok ájtatoskodik éjjel a templomban. Csatka a hazai romák országos jelentőségű búcsújáró helye. A szentkúti kápolnát körülvevő vidék természetvédelmi terület.
