Petőfi írta az első magyar fantasy-t

Júniusban volt a művelődési házban a Tündérország – János vitéz című előadás premierje, melyben Kovács Annamária, Maronka Csilla és Rákosi Sámuel színművészek játszották a főszerepeket. 

– Számos pozitív visszajelzést kaptunk, a közönségnek tetszett, hogy megőriztük Petőfi szövegeit és az eredeti történetet, egyben dinamikus, látványos és mozgalmas volt az előadásunk – mondta Kaj Ádám, az esztergomi színház társulatának vezetője.

Az igazgató elmondta: tudatosan törekednek arra, hogy kötelező olvasmányokkal is foglalkozzanak, mert egy-egy előadással a tanárok és a tanulók számára is könnyebben befogadhatóbbá válnak a művek. Ez a koncepció működött Shakespeare Hamletjénél, Babits Mihály A gólyakalifa című regényénél és Balassa Bálint Szép magyar komédia című drámájánál is. 

– Petőfi egy zseni volt, nem hiába tartjuk az egyik legnagyobb magyar költőnek. Habár a János vitéz mesének van elkönyvelve, sokkal mélyebb, filozofikusabb, komplexebb mű. Az elmúlásról, a gyászról és a veszteségről is szól, de egyben tekinthetünk rá úgy is, mint az első magyar fantasyra – jegyezte meg Kaj Ádám. 

A társulatvezető ismertette, a darabban fontos szerepet kapott Szendrey Júlia, Petőfi özvegye, aki a történet szerint már a második, rosszul „sikerült” házasságában él, de Petőfi Zoltán útkeresésének is szemtanúi lehetünk. A János vitéz minden szereplője megjelenik valamilyen formában, a sárkánygyíktól kezdve a boszorkányokon át az óriásokig vagy betyárokig. 

– Mindenképpen könnyebbség a tanároknak és a diákoknak, hogy nem kell Budapestre utazniuk minőségi színházi élményért. A Petőfi-emlék­évre tekintettel mindenképpen műsoron tartjuk az előadást – árulta el. 

A társulat a Múzeumok Éjszakája esztergomi eseményein is közreműködött, a Babits Mihály Emlékházzal közösen készültek a rendezvényre. A jeles napon rendhagyó tárlatvezetést tartottak a színművészekkel a villában, Babits Mihályt és baráti körét elevenítették meg. 

– A költőn kívül ott volt felesége, Török Sophie, de Gellért Oszkárral, Kosztolányi Dezsővel is találkozhattak az érdeklődők. Az este folyamán pedig a Meseautó című filmet vetítettük le a kertben. Mivel Babits Mihály nagyon szerette a technikai vívmányokat, még a moziról is írt egy verset, ezért úgy gondoltuk, ez az alkotás illik legjobban a helyszínhez és a Múzeumok Éjszakájához – idézte fel. 

A színház júliusban rendezte meg a második operett- és musicalgáláját, a siker most sem maradt el, mintegy háromszázan nézték végig a két és fél órás műsort. A fiatal színészeik mellett Rákosi Sámuel, Árkosi Klaudia és Árkosi Viktória személyében három esztergomi tehetség, egykori és jelenlegi Musical Akadémiás diák is bemutatkozhatott a rendezvényen. 

Az Esztergomi Szent István Napokon az államalapítást és a város fennállásának 1050 éves évfordulóját is megünnepelték a Duna-parti településen. A rendezvénysorozat keretében a társulat bemutatta Az első város – Jelenetek Esztergom századaiból című színdarabját, melyet az Esztergomi Turisztikai Nonprofit Kft.-vel közösen álmodtak meg. 

– Braun Barna kommunikációs vezetőnk és Vörös István József Attila-díjas költő írta meg a szövegkönyvet, a cselekmény érintette a legfontosabb történelmi korszakokat, megelevenedtek benne híres személyek, esztergomi események és legendák is. Hosszú a fellépők névsora, de nagyon büszkék vagyunk rá, hogy Pusztaszeri Kornél, esztergomi születésű színész is színpadra lépett, aki Pató Pál szerepébe bújt. A produkcióval bevontuk a nézőket is a közös ünneplésbe, mert az volt a legfontosabb üzenetünk, hogy ez a darab végső soron nem rólunk, a színházról, hanem a városról és a helyi közösségről szól – jelentette ki.