Hiánypótló alkotás

Szeptember 3-ától 12-éig tartják Budapesten a 25. Zsidó Kulturális Fesztivált, melynek során vallástörténeti, történelmi, irodalmi, zenei és gasztronómiai témákkal találkozhat a közönség. Talán nincs is jobb apropó egy olyan könyv megismerésére, melynek középpontjában a Kárpát-medencében – immár ezer éve a magyarokkal együtt élő – zsidóság szokásai, néprajza, hagyományai állnak.  „…ennek a térségnek a múltjában a zsidóság a maga vallási és életforma-tradíciói révén nem csupán megkülönböztette a magyar többségi – avagy soknemzetiségű – helyi társadalomtól, hanem szorosan össze is fonódott velük, mélyen be is ágyazódott a mindnyájukat felölelő hajdani világba.” 

Többek között így foglalta össze Závada Pál Czingel Szilvia Ünnepek és hétköznapok – Zsidó vallásnéprajz a Kárpát-medencében című könyvét. A kötetben főként interjúk mentén térképezi fel a szerző a címbéli nagy témát, illetve több fejezetre bontva adja közre a szerző a tradicionális elemeket. Ezekben olvashatunk a nőkre vonatkozó, ortodox hagyományrendről, benne a mikvéről, a zsidó rituális fürdőről és az azzal kapcsolatos számos szabályról. Fejezet szól a kóser konyha praktikumairól, melyekkel már a mikvénél gyakrabban találkozhat az átlagmagyar. Itt szó esik a kóser mészárosságról, a kóser tejtermékekről, borokról és persze a híres maceszról is. Külön részben olvashatunk a sábátról, vagyis a nyugalomnapról is, melyről szintén van tudomása a többségi társadalomnak, de csak kisebb részleteiben. Az egyik legnagyobb fejezet a családi eseményekhez fűződő fejezet, melyben többek között a szülésről, a körülmetélésről, a nagykorúságot jelző bármicvó ünnepről, a temetésekről, az esküvőkről, majd a lakodalomról, nászútról is sok részlet olvasható.  Kiemelt fejezet a kötetben a zsidóság nagy ünnepeinek – így például a zsidó újév, a sátoros ünnepek, a „zsidókarácsony” vagy a „zsidó húsvét” – ismertetése, illetve azok elemeinek taglalása, leírása. 

Czingel Szilvia utolsó fejezetnek hagyta az „A zsidó nő a családtörténetben” című részt, melyben a már említett interjúk alapján mondja el, hogy a régi hagyomány szerint egy zsidó nő hogyan tölthette a szabadidejét, miként művelődhetett, vagy vehetett részt a társadalmi életben.