Négy nővel is szerelembe esett a híres festő Esztergomban

Az író elsőként Vitéz János érsek dolgozószobájáról beszélt, ahol Wierdl Zsuzsanna és Prokopp Mária művészettörténészek az ott található négy falfreskón szereplő alak közül a Mértékletesség nőalakját tulajdonítják Sandro Botticelli, reneszánsz olasz festőnek. Schmöltz Margit új regénye ennél tovább megy, és az írói fantázia eredményeként a történet alapszituációja az, hogy a freskók alkotója, az akkor még fiatal Botticelli mind a négy nőalak modelljével különös viszonyba keveredik. 

A szerző arra is felhívta az interjúban a figyelmet, hogy amikor Botticelli Vitéz János érsek meghívására Esztergomba érkezett, hogy nála dolgozzon, mint festő, Európa jelentős és gazdag kulturális, szellemi és társadalmi központjába érkezett meg. A Botticelli szerelmei és korábbi regényei szerepeltek az idei Ünnepi Könyvhéten, melyet a budapesti Vörösmarty téren, illetve a Duna-korzón tartottak. Schmöltz Margit úgy látta, hogy ez a rendezvény még mindig egy országosan jelentős, irodalmi, könyves esemény, melyen nemcsak a közönség kap több lehetőséget, de az írótársadalom személyes találkozói is komoly értékeket jelentenek. 

Mint elmondta: neki ez már a harmadik ünnepi könyvhét, amin regényeivel szerepel, de most először élte meg azt, hogy nem tudta letenni a tollat, mert olyan sokan kértek tőle folyamatosan dedikációt új könyvébe, illetve az előző, ugyancsak friss kötetbe, a Kék imágó címűbe. Schmöltz Margit végül arról is beszélt, hogy a pár hete írói rezidencián volt Vajszlón, mely lehetőséget pályázati úton nyerte. Mint kifejtette: a Pécs melletti alkotói rezidencián – a pályázati kiírásnak megfelelően – új regényét kezdte meg, melynek témája az esztergomi tatárjárás, illetve irodalmi naplót is vezetett.