Kritika: a metálzene egy lehetséges története - magyar és irodalmi szemszögből

Szécsi Noémi, Tóth Kinga, Kiss Tibor Noé, Simon Márton, Szederkényi Olga, Nemes Z. Márió, Kiss László, Puskás Panni, Bartók Imre, Sepsi László, Urbán Bálint, Babiczky Tibor, Szilágyi Zsófia Emma, Jászberényi Sándor, Szentesi Éva, Pritz Péter, Szeifert Natália, Kárpáti Gábor Csaba, Para-Kovács Imre, Ozsváth Zsuzsa, Tolvaj Zoltán. Ez az a népes társulat, akik irtóra értő szakértőként egy-egy rövid írásban elemzik ki a könnyűzenei műfajpaletta leghúzósabbját, a metal zenét, s azon belül is a dalok szövegét.

A kötet kiötlői úgy gondolhatták, hogy bár ennek a színtérnek a gyökerei a 70-es évekig nyúlnak vissza, de a metal társadalmi megítélése csak valamelyest tompult mára, már, ami a különféle kritikus vádakat illeti. Mert ki ne hallott volna arról, hogy ha egy Black Sabbath lemez visszafele játszunk le (a korabeli bakelitekkel ez nem volt nehéz), akkor a Sátán konkrét üzenetét hallhatjuk, vagy, hogy egyes fémzenei formációk a társadalom, illetve a hagyományos polgári normák, vallások lerombolását célozzák? Ezek az álhírek, hidelmek persze csak jót tettek a metalnak.

A kötetben a műfaj legnagyobb klasszikusai, illetve legismertebb dalaik, dalszövegeik vonulnak fel, hogy azok magyar fordításai, magyarországi rajongóira és ellenzőire gyakorolt hatásukról tudjunk meg minél többet. A szerkesztésért felelős Cserna-Szabó András így ír a kötet létrejöttéről:

„21 szerzőt (írót, költőt, műfordítót stb.) kértünk fel, olyanokat, akikről feltételeztük, valamilyen viszonyban vannak a metállal, hogy ugyan írják már meg, pontosan milyenben. Küldhettek bármit (novellát, tárcát, vallomást, emlékiratot, lemezkritikát, esszét, tanulmányt, naplót, koncertriportot vagy amit akartak), csak próza legyen és a metálról szóljon. Ennek megfelelően e kötet meglehetősen sokszínű lett, és a 70-es évektől egészen napjainkig végigköveti a műfaj útját. Szóval ez a könyv a metálzene egy lehetséges története. Egy speciálisan magyar és irodalmi szemszögből.”

Csillag: 4