Hobo és Turczi Tatabányán: a magyar irodalom kézfogások története

Gyüszi László üdvözölte a házigazdák nevében az érdeklődőket, akik megtöltötték az intézmény nagyelőadóját, majd átadta a szót Turczi Istvánnak, aki az idei halhatatlan évfordulós alkotók felsorolása után kijelentette: a magyar irodalom kézfogások története. Ez a felismerés hozta össze őt Földes László Hobóval. Példaként visszakanyarodott az időben 1845-ig. Jókai első regényének megjelenése után Komáromból felköltözött Pestre. Szigligeti Edénél lakott, amikor hírt kapott arról, hogy apja megsérült és a hetényi paplakban lábadozik.

Odautazott, ahol kiderült, hogy Vajda Julianna ápolja a beteget. Ekkor fogott kezet Csokonai múzsája és Jókai Mór. A negyven évvel korábban elhunyt Csokonai nagy formaművész volt Weöres Sándor és Arany János mellett – hangsúlyozta Turczi István. 

A magyar irodalmi művészet Párizsban kezdődött az Ómagyar Mária-siralommal – szögezte le az író, majd az első lírai csoda születésének körülményeit ismertette, s áttért Janus Pannoniusra, aki sokáig szembeszállt Mátyással, mígnem a király kezét nyújtotta, és bocsánatot kért tőle, s ígéretet tett neki arra: halála után bőrkötésben jelenteti meg összes versét. 

Ady Endre kapcsán elmondta: abban az évben, mikor megjelent az Új versek kötete, Rilke ugyanezzel a címmel jelentette meg verseinek gyűjteményét. Majd Földes László Hobo kapcsán kiemelte: Adyn kívül József Attila és Faludy esteket is tart a kiváló zenész. 

A Kossuth-díjas előadóművész hozzátette: dalszövegeket ír, nem költeményeket. A költészethez való vonzódása pedig azért alakult ki, mert amikor élete során válságban volt, a költők versei lendítették túl a problémákon. József Attila estjeinek száma már meghaladja az ezret. Ez is bizonyítja: a költészetnek helye van az életünkben. 

Turczi István Arany és Petőfi kézfogásáról is szót ejtett. Megállapította: Petőfi sosem volt öreg, és Arany mintha sosem lett volna fiatal. Petőfit Freddie Mercuryhoz hasonlította, a Queen énekeséhez, aki az első lemeze után kijelentette: világhírű lesz. Petőfi is ezt tette, s így is lett.

József Attilával nagyon méltatlanul bánt a kora – hangsúlyozta az író. Kortársai nem ismerték el. Sírja felett joggal szégyellték magukat. Földes László Hobo már nagyon korán megmerítkezett József Attila költészetében. Mesélt ifjú koráról: kommunista családban nőtt fel. Amíg a zene nem szőtte át életét, számára József Attila volt a megváltás, a megnyugvás. Templom helyett költeményeit mormolta, hogy elviselje magát, az életet. S ezzel később másokon is segített. Megosztott a hallgatósággal néhány élményt, amelyeket egy-egy József Attila est során tapasztalt. Mikor egy börtönben tartott előadást, és az egyik rabbal egymást átkarolva szavaltak; vagy mikor egy férfi kérte, hogy telefonján rögzíthessen egy verset, ami haldokló feleségének az utolsó kívánsága volt; s amikor a Hajógyári Szigeten 40 ezer emberrel együtt zúgták a Tiszta szívvel című verset. 

Az est különlegességét a legnagyobb magyar alkotók kézfogásainak története mellett Földes László Hobo jellegzetes, egyedi orgánumával közvetített költeményeik tolmácsolása adta. 

Az est végén játékkal búcsúztak az előadók. Földes László Hobo elmondott egy-egy Ady, Arany és Faludy verset, majd Turczi István az átköltéseit. Hallhattuk Szegény Zsuzsi, a szelfizéskor, A világ és a Nálunk is járt az ősz című verseket, amelyek története mai, ritmusa azonban az eredetivel teljesen hasonlatos. 

Az est Faludy Györggyel kapcsolatos emlékek felidézésével folytatódott, majd Földes Lászó Hobo mesélt arról, hogy miként állított emléket lemezein, dalaiban a nagy költőknek.