Csuja Imrével ünnepeltek az esztergomi Babits-házban: 60 éve lett múzeum a nyaraló

A helyszínen Aguera Zoltán, az AlterEgom Egyesület tagja köszöntötte a jelenlévőket, majd elhangzott, hogy 1961. augusztus 6-án emlékmúzeumi rangra emelték az előhegyi épületet. Ezt követően elsőként Kocsis Anita, az MNM Balassa Bálint Múzeumának intézményvezetője mondott beszédet. Méltatta elődeit, akiknek elévülhetetlen érdeme volt abban, hogy a ház méltó módon maradt fent az utókor számára és kiemelte, hogy az elmúlt hatvan esztendő során az állagmegóvás, a modernizálás, a kiállítás berendezésén és egyéb feladatokon túl a megfelelő szakemberek alkalmazásával sikerült táplálni a Babits-kultusz őrlángját is. Örömmel tölti el az is, hogy az emlékmúzeumban ma is szakmai, valamint civil közösségek munkálkodnak és hogy irodalmi programoknak is otthont ad az épület.

Dr. Sipos Lajos egyetemi tanár, irodalomtörténész, a Babits Kutatócsoport vezetője megemlítette: az irodalomszociológia úgy tartja, hogy ha egy költő vagy író „túléli” a halála utáni első huszonöt évet, akkor visszavonhatatlanul részese marad az adott nemzet kultúrájának.

– Babits halála óta eltelt nyolcvan év, a nagy versei megkerülhetetlen részei a magyar irodalmi gondolkodásnak – jelentette ki, majd többek között arról beszélt, hogy egyes vélekedések szerint neki köszönhetően „érkezett meg” a magyar irodalom az európai költészetbe.

G. Tóth Franciska, Babits Mihály-díjas irodalmi muzeológus bemutatta a ház múltját és jelenét. Elhangzott, hogy Nagyfalusi Tibornak, a Helischer József Városi Könyvtár egykori igazgatójának az írásaiból tudjuk, hogy Babits halála után a kortársai az állandóság sziklafokának tekintették az előhegyi házat, ugyanakkor özvegye, Tanner Ilona a fájó emlékek miatt nem szívesen tért vissza oda.

– Az emlékszoba kialakításában erőteljes akadályozó tényező volt a második világháború, ami után bérlőként több lakó is élt a házban – mondta, egyúttal felidézte, hogy 1941 és 1961 között többen is harcoltak az épület megújulásáért és azért, hogy Babitsnak méltó emléket állíthassanak.

A beszédek után Csuja Imre, Jászai Mari-díjas színművész a Jónás könyve című költemény egy részletét adta elő a közönségnek, majd Szegő Csaba klarinéton és szaxofonon, valamint fia, Szegő Domonkos gitáron játszott el néhány szerzeményt a jelenlévőknek.

Felújították az épületet

G. Tóth Franciska az ünnepségen felidézte, hogy az épület 1960-ban kapott műemléki védettséget. Kitért arra is, hogy 2008-ban az önkormányzat támogatásával újult meg az emlékház, majd a jelenleg is látható kiállítás dr. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum korábbi igazgatójának vezetésével, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai hozzáértésével, valamint Ágoston István belsőépítész munkájának köszönhetően készült el. Az épület egyik ékessége az úgynevezett autogramfal, ahol számos vendég, köztük Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond és Szerb Antal aláírása is megtalálható. A villából és a kertből is csodálatos panoráma tárul az érdeklődők elé, így rendkívüli élményekkel gazdagodhat, aki megtekinti a nyaralót.