Az amerikai titkosszolgálat is felfigyelt az esztergomi könyvtárigazgatóra

Kovátsné Várady Eszter kilencéves koráig Pilismarót egyik legismertebb épületében élt, mely még az osztrák–magyar kiegyezéshez is valamelyest kötődik.

– Erdőmérnökként dolgozó édesapámnak köszönhetően a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság tulajdonában lévő Heckenast-kúriában laktunk. A híres nyomdász-könyvkiadó villája szolgálati lakásként funkcionált – idézte fel emlékeit.

Ma is emlékszik a kertre és a környékre, mely maga volt a paradicsom. Akkoriban még nem érdekelték különösebben a mennyezeti freskók, de idővel egyre többet gondol vissza a helyre, ahol még Deák Ferenc is megfordult. A kúria és a pi­lismaróti folyópart is fontos szerepet töltött be életében, ahol sok időt töltött el. Ott tanult meg úszni és családi történetek is kötik a vízparti erdész üdülőhöz. Megesett, hogy két bátyját a Duna közepéről halászta ki a rendőr motorcsónak, és vitte a partra anyjukhoz, aki öt gyerek nevelése mellett nemigen volt abban a helyzetben, hogy a büntetést kifizesse értük… Miután Esztergomba költöztek, vasárnaponként gyakran hajóra szállt a család és egy-egy nap erejéig visszatért a szeretett partszakaszra.

Kovátsné Várady Eszter elmondta, hogy Esztergomba költözésük óriási törést jelentett az életében, hiszen el kellett hagyniuk az idilli „pilismaróti szabad világot”. Állítólag még rövid ideig búskomor is volt, majd idővel megszokta a várost, és amikor Lőrinc utcai otthonukba költöztek, akkor kezdődött számára a szép serdülő és fiatal kor. A nagy belmagasságú, szárnyas ajtós polgári lakást afféle nyitott házként írta le. Náluk a katolikus paptól kezdve a család néger ismerőséig bárki megfordult.

1971-ben, a Dobó Katalin Gimnáziumban tett érettségije után került a városi könyvtárba – amelyet olvasóként már nagyon jól ismert és szeretett – majd másfél évig a Petőfi Filmszínház üzemvezető-helyettese volt, utána azonban visszatért a könyvek világába. Azóta gyakorlatilag végigjárta a városi könyvtár akkori összes létező munkaterületét, melyeknek külön-külön megvan a maga varázsa. Volt zenei, olvasószolgálatos, feldolgozó, gyermekkönyvtáros. Máig vannak olyan személyes kapcsolatai, melyek utóbbi pozícióhoz köthetők.

1974-ben könyvtáros szakképesítést, majd felsőfokú könyvtári végzettséget is szerzett, elvégzett egy általános tanítói és ének-zene szakot, valamint számos szaktanfolyamon is részt vett. 2000–2001-ben fél évig az igazgatói feladatokat is ellátta, majd 2004. január 1-től ő lett az intézmény vezetője.

– Sok segítséget kaptam a munkatársaimtól, akikkel összetartó közösségben éltünk. Az árvizek sűrűn látogatták a szigeti épületet. Ügyeletben, folyamatosan figyeltük a vízszintet, ha kellett, feljebb pakoltuk a könyveket. Megesett, hogy magam is a tűzoltóktól kapott, derékig érő csizmában, vízben állva mentettem a köteteket – idézte fel.

A könyvtár, mint munkahely számos kellemes emlékkel bír számára. A Könyvtári beszélgetések sorozat – melynek elindítása az ő nevéhez fűződik – első vendége Vámos Miklós író volt, aki 2004. május 24-én járt a könyvtárban. Csoóri Sándor is megfordult náluk, az ő látogatása afféle mérföldkövet is jelentett: ő volt ugyanis az utolsó vendég a régi, Prímás-szigeten található könyvtárépületnek, melyet 2007-ben bontottak le.

– Költözésünk után indult be igazán a sorozat. Muszáj volt a szigeti könyvtár lebontása miatt szomorkodóknak megmutatni, hogy ha jóval messzebb is, és jóval kisebb is, de van még könyvtár Esztergomban és működik is. Az új helyszínen, vagyis a Dobó Katalin Gimnázium épületében elsőként dr. Papp Lajos szívsebészt láttuk vendégül. Kitartó munkával újra visszakerült a köztudatba a beszélgetéssorozat.

Az ő nevéhez fűződik a Köztünk élnek sorozat elindítása is, melyben neves esztergomiakat szólaltatnak meg. Az intézmény további sikeres programja a fiatalság körében népszerű Könyvtári éjszaka és az évenkénti olvasótábor is. Tizenkét évvel ezelőtt pedig elindult az időseknek meghirdetett szavalóverseny, mely azóta is népszerű.

– Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, aki igen pártolta ezt a kezdeményezést, még a halála előtti évben, betegen is eljött hozzánk. Később egy budapesti lapnak nyilatkozott arról, hogy abban az évben az volt a legszebb élménye, hogy zsűrielnök lehetett a versenyen – idézte fel a kedves emléket.

Kovátsné Várady Eszter 2019-ben megkapta a Babits-díj „Esztergom kultúrájáért” elnevezésű díjat, és a címzetes igazgató címet is. Idén pedig Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke az utolsó Könyvtári beszélgetés alkalmával elnöki elismerésben részesítette több évtizedes kimagasló, a kultúra területén végzett értékteremtő és értékközvetítő tevékenységéért.

Kovátsné Várady Eszter nyugdíjas éveit is tevékenyen szeretné eltölteni. Másfél éve, amikor betegséggel küzdött, rengeteg segítséget kapott, melyet szeretne viszonozni a támogatóinak.

„Kémjátszma”

Kovátsné Várady Eszter álnéven publikál, eddig huszonhat könyve jelent meg könnyű, szórakoztató műfajban. Saját bevallása szerint 1989-ben rájött, hogy írni majdnem olyan jó, mint olvasni. Legújabb kötete Washingtonban játszódik, ehhez olyan alapos kutatómunkát végzett az interneten, hogy a titkosszolgálat is megfigyelte őt. Két amerikai katona kapcsolatba is akart vele lépni, de ő elutasította a jelöléseket. Nevetve megjegyezte: bizonyára ők is rájöttek, hogy ő csak egy ártalmatlan magyar könyvtáros.