Jubileumi fesztiválra készülnek a Forgórózsa művészei

Nyolc évvel ezelőtt alakult a Forgórózsa Népművészeti Központ. Célja, hogy Tatabányán és a városkörnyéken népszerűsítse a magyar népi kultúrát: a néptáncot, népzenét, népi éneket, kézművességet. Hetente tartanak foglalkozásokat a város különböző pontjain és nyári táborokat kiváló szakemberek vezetésével.

– A központ fontos feladatának tartja, hogy a nagyközönség számára is közelebb hozza a népművészetet: jeles napi programokkal, táncházakkal és az évente megrendezett, immár háromnapos Forgórózsa Fesztivállal, amely Magyarországon és a Kárpát-medencében is neves, keresett program – mondta Szegvári Ildikó, a központ művészeti vezetője.

Tavaly igen mozgalmas éve volt a táncegyütteseknek, zenészeknek, énekeseknek. Táncházak, gálaműsor, Forgórózsa Fesztivál mellett táborozások Kocson, a szlovákiai Ipolyszakálloson, az erdélyi Gyimesközéplokon. A Sarkantyúka táncegyüttes az olaszországi Riminiben, a Csutri táncegyüttes a spanyolországi Costa Braván a nemzetközi folklór fesztiválon mutatkozott be nagy sikerrel.

– Az egyik legfontosabb feladatunk egy önálló székház létrehozása, hogy a hozzánk járó kétszáz gyermek és fiatal méltó helyen zenélhessen, énekelhessen, táncolhasson és ismerkedjen a népi kézművességgel.

Az idén tizedik alkalommal szervezik meg május 8. és május 10. között a Vértes Agorájában és környékén a Forgórózsa Fesztivált. A nemzeti összetartozás évében, 2020-ban még több határon túli együttest szeretnének majd vendégül látni.

– Mi, akik a népi kultúrában élünk, nemcsak 2020-ban, hanem mindig és mindenhol foglalkozunk a kis-magyarországi és a történelmi Magyarország népművészetével. A határok nem tudták az egységes magyar kultúrát szétvágni, a gondolatokban, a nyelvben, a dalokban, a táncokban nem lehet határokat húzni – hangsúlyozta Szegvári Ildikó.

A három nap alatt számtalan fellépő mutatkozik be Tatabányán, és színpompás viseleteket csodálhatnak meg majd az érdeklődők. Lesznek itt Erdélyből mérai és Vajdaságból kupuszinai hagyományőrzők, Felvidékről a Borostyán néptáncműhely. Nagy sikere lesz bizonyára a Góbé zenekar lemezbemutató koncertjének és a Csárdáskirálynőnek is.

Lesz Karéjos felnőtt és szenior néptánctalálkozó, népzene, népdal, népmese, KI-MIT-TUD. Bemutatkozik a Vas Megyei Népművészeti Egyesület, prímáspalánták szuperkoncertjének is tapsolhat a közönség, valamint a negyvenéves Vujicsics zenekarnak, az Állami Népi Együttes táncosainak, Szalonna és bandájának. Kiemelt műsorelem lesz a „Szélrózsa”, ahol hat-nyolc ország, Tatabánya testvértelepüléseinek népművészeti csoportjai mutatkoznak be.

A nemzeti összetartozás évéhez kapcsolódóan három falu hagyományainak és hagyományőrzőinek bemutatója mellett mérai és kupuszinai tisztaszobákat lehet megcsodálni a színpadon, emellett gencsapáti archív fotókat tekinthetnek meg az érdeklődők fantasztikus táncok, lélegzetelállító viseletek gyűrűjében – mondta Szegvári Ildikó.

Kétszáz tehetség

A Forgórózsa Népművészeti Központ gálaműsorán az összes diákjuk, énekesük, táncosuk és zenészük közreműködött. Kétszáz ifjú mutatkozott be a hétvégén az Agora színpadán. A központ vonós és citeratanszakot működtet. Gyakran lép fel a felnőttekből álló Pünkösdi Rózsa és Rózsabimbó énekegyüttes is a tehetséges fiatalokkal együtt. A Csutri és Sarkantyúka táncegyüttes az utóbbi időben már külföldön is sikereket ért el, ők az Agorában tartanak rendszeresen táncpróbákat. Utánpótlás csoportjaik közül a Fodorka a Vértes Agorájában, a Kankalin a Szent Margit Gimnázium és Általános Iskolában, a Gombocska a Kodály Zoltán Általános Iskolában, a Napraforgók a Sárberki Általános Iskolában, a Csillagvirágok a Sárberki óvodában, a Rozmaring a Jókai óvodában és iskolában próbál heti rendszerességgel. Vonós, citera és népi ének oktatás, valamint a szövőműhely a központ Árpád utcai telephelyén kapott helyet. Szeretnének mielőbb egy olyan helyet, ahol az összes csoport és a számtalan gyönyörű viselet és eszköz is otthonra találhatna.