A Hunyadi-ciklus híres írójával találkozhattak az esztergomiak

Az író-olvasó találkozón – melyen a vendéggel Bánhidy Vajk moderátor beszélgetett – elsőként a témaválasztásról esett szó. Bán Mór a Hunyadi sorozat megírása előtt sci-fivel és fantasyval foglalkozott, és sokáig eszébe sem jutott, hogy más műfajba belekóstoljon. Mint olvasó, viszont imádta a történelmi regényeket, és felfoghatatlan volt számára, hogy a magyar könyvpiacon már a kétezres évek elején is óriási mennyiségben megjelenő és nagyon népszerű francia, amerikai, angol történelmi sorozatok mellett miért nincsenek hasonló, a magyar múltra fókuszáló, magyar szerzők által írt művek.

A klasszikus Jókai-, Mikszáth-, Gárdonyi-korszak bőséges terméséhez képest a magyar történelmi regény pár évvel ezelőttig szinte teljesen hiánycikknek számított a könyvesboltokban. A szocializmus évei különösen nem arról voltak híresek, hogy szerették volna a nemzeti öntudatot erősíteni, sőt, minden, a dicső múltat felelevenítő „magyarkodás” gyanús volt. Így a történelmi regényt az ifjúsági kategóriába száműzték, mintha csak egy kinőhető gyerekbetegség lenne. És ha az igazán jó, elfogadott magyar írók mégis hozzányúltak a múlthoz, inkább a depresszív, negatív eseményeket vették sorba.

Jeles királyainkról, még az Árpád-háziakról sincs a mai napig olyan jellegű regénysorozat, mint például Robert Merle világsikerű Francia históriája. Hogy a filmes feldolgozások hiányáról ne is beszéljünk: a Várkonyi Zoltán-féle adaptációk óta nem készültek meghatározó történelmi filmek.

Hunyadi János a hit védelmezője volt, katonaember, aki ösztönös zsenialitással látta el a feladatát. Származásáról számos különféle verzió él a történészek között is, de Bán János szerint ugyanúgy joggal tudhatjuk őt magyarnak, mint Zrínyit, Petőfit, vagy az aradi tábornokokat. Izgalmas kontraszt vele szemben fia, Mátyás, aki a magyar emlékezetben szeretett, igazságos királyként maradt fenn, holott saját korában alattvalói körében rendkívül elutasított, sőt gyűlölt uralkodó volt. A köréje fonódó kultusz Mohács után alakult ki, mert el kellett telnie 30–40 évnek ahhoz, hogy a nemzet rádöbbenjen, milyen igaza volt Mátyásnak. Zsarnokként uralkodott, sokszorosára emelte az adókat, de felépítette azt a hadsereget, amivel megvédte az országot, sőt, az egész térséget az iszlám hódítással szemben.

Korát megelőző, nemzetközi kitekintéssel rendelkezett, amit kortársai nem értettek, sőt a hozzá legközelebbi személyek lázadtak fel ellene. A harmadik, erélytelen nemzedék, amit Corvin János képvisel, mutatja, hogy a Mátyás halálától Mohácsig eltelt 36 évben hogyan hullik szét egy erős ország. Az író jelenleg a Hunyadi János életét feldolgozó regényciklus 10. részénél tart, és a jövőbeni tervek között szerepel a sorozatból készülő filmfeldolgozás. A rendezvényen sok érdekfeszítő témát érintettek, hazai és nemzetközi kitekintéssel. A beszélgetést hallgatva sokan kedvet kaptak a könyv elolvasásához, amelyet a könyvtárból ki is kölcsönözhetnek.