2019.02.18. 20:00
A RáHangoló hangszersimogatására a hóviharban is elmentek a családok
Tíz évvel ezelőtt indult a gyerekeknek szóló RáHangoló klasszikus zenei sorozat. Akkor még Tatán, majd a Vértes Agorája megnyitásától Tatabányán várta a legkisebbeket és szüleiket. Ma már több száz gyereknek szóló matinét is rendeznek. A programsorozatnak köszönhetően egyre több gyermek hangolódott rá a klasszikus zenére, és sokan már hangszert is választottak. Ocskai Gabriella zenepedagógussal, a sorozat ötletgazdájával beszélgettünk.
Ocskai Gabriella közelebb hozza a gyerekekhez a hangszereket és megkönnyíti a hangszerválasztást
Forrás: 24 Óra
Mi adta az ötletet a RáHangoló elindításához?
Korábban közreműködőként részt vettem már ifjúsági koncerteken, majd tíz évvel ezelőtt indítottuk útjára kísérleti jelleggel a RáHangolót. Azt gondoltam, jó lenne valahogy segíteni a hangszerválasztásban a szülőket, népszerűsíteni több, kevésbé ismert hangszert és megmutatni a gyerekeknek, hogy hangversenyre járni igenis nagyon jó időtöltés. Minőségi családi programot szerettem volna létrehozni, amely egyformán leköti a legkisebbeket és a szülőket is.
Tatán, a Pálma Rendezvényházban kezdtük a sorozatot. Pár plakáttal indultunk, s telt házas lett az első koncert. Emlékszem, volt olyan eseményünk, amikor akkora hó esett, hogy a zenészek érkezése is kétséges volt. A szülők pedig hóviharban tolták a babakocsikat. Az Agora megnyitásával átjöttünk Tatabányára.
Minőségi gyermekprogramok alkotója
Ocskai Gabriella édesapja, Ocskay László is zongorista, aki több mint harminc évig volt a tatai Menner Bernát Zeneiskola igazgatója. Gabriella a tatabányai zeneiskolában kezdte zongoratanulmányait, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola győri tagozatán diplomázott. A tatabányai Erkel Ferenc Zeneiskolában kezdett tanítani, majd néhány évig a tatai zeneiskolában oktatta a gyerekeket, s úgy tért vissza Tatabányára. Két gyermeke van.
Projektvezetője volt egy uniós kulturális pályázatnak, tíz évvel ezelőtt hozta létre a RáHangoló sorozatot, rendszeresen közreműködik zongorakísérőként kórusokkal, hangszeres szólistákkal. A könnyedebb műfajokba is kirándulva korábban dolgozott Gazdag Krisztával, jelenleg Lázár Nóra fuvolistával koncertezik, repertoárjuk felöleli a klasszikus zenétől a jazzstandardeken keresztül az instrumentális alapokra helyezett könnyűzenét is. Folyamatosan keresi a szakmai kihívásokat. Boldog, ha a fővárosban, más nagyvárosokban is felfigyelnek a RáHangolóra, de elsősorban szülővárosában szeretne minőségi gyermekprogramokat alkotni.
Kikhez szól ez a program?
Óvodásoknak és kisiskolásoknak, ám alapvetően családi program, így érkeznek kistestvérek, akik szinte belenőnek a koncertekbe. Van olyan gyermekünk, aki kisbabaként szerepel egy fotón, ma pedig már a zeneiskola tanulója. Mikor összeállítjuk a programot, figyelünk arra, hogy a legkisebbektől a szülőkig mindenki jól érezze magát.
Az Agorában a galérián kezdődött a RáHangoló, ma pedig már a matinék megtöltik a színháztermet is.
A RáHangoló lényege, hogy barátságos környezetet hozzunk létre és a gyerekek közöttünk üljenek, s a szemük, fülük hallatára szülessen meg a zene. Ezért ha tehetjük, a galérián rendezzük meg a programot. Két éve matinékat is szervezünk hétköznap óvodásoknak és iskolásoknak. Ide szervezett csoportok jönnek, és kétszer is megtöltik a nagytermet.
A tematika mennyiben változott az elmúlt tíz évben?
A vonós, ütős, fafúvós, rézfúvós hangszercsoportok megismertetése volt az elsődleges cél. Később születtek tematikus produkciók, s olyan témákat igyekszünk keresni, amik közel állnak a gyermekekhez: mesék, állatok, ünnepek, mesezenék… Ilyen volt A kis herceg, vagy A diótörő, a Péter és a farkas.
Ebben a munkában segítségemre van több remek művész. A kis herceg például Halász Károly zeneszerzőnek és Csáky Máriának, a Silhouette Balett együttes vezetőjének köszönhetően született meg. Hatalmas siker volt, s később több vidéki helyszínen is bemutattuk. Együttműködünk a Tatai Ütőegyüttessel, Tatabánya Város Fúvószenekarával, Nyers Alex karmesterrel is.
Emlékezetesebb pillanatok?
Nagyon boldog vagyok, hogy évek óta szerepel a RáHangoló produkciója a Tavaszi Fesztivál programjában. A kis herceg után az idén a Forgórózsa Népművészeti Központtal együttműködve Benedek Elek: A papucsszaggató királykisasszonyok című zenés mesejátékot adjuk elő. De örülök, amikor a boltban rám köszön egy kisgyermek, hogy ott a „ráhangolós néni”, vagy amikor rajzokat készítenek a programokról a gyerekek.
Különleges emberi kapcsolatok?
Mindenképpen kiemelném a munkatársaimat a zeneiskolából. Az elmúlt tíz évben nagyon sok barátom lett a RáHangoló révén. Solymos Ákos az első koncertre gyermekeivel érkezett, aztán évekig fotózta a koncerteket. Két kiállítást is szerveztünk ezekből a képekből, Tatán, a Kristály Szállóban és az Agora Étteremben. Ákos megörökítette azt a pillanatot, amikor egy másfél éves kislány ismerkedik a hegedűvel, és évekkel később már a zeneiskola tanulójaként Laskai Erzsike oktatja. Különleges élmény volt az is, amikor a Tölcséres banda Rigó Marci vonós bandájával volt egy színpadon, s velünk volt Majorosi Marianna, a Csík zenekar énekese is.
Valamilyen szinten összekapcsolódtak a Ringatóval is. Vannak még közös projektek?
Solti Emesével egy Ringató-foglalkozáson ismerkedtem meg, amikor még a kislányommal jártam a foglalkozásaira. Később ő is elhozta gyermekét a RáHangolóra. A kapcsolat eredménye az lett, hogy ma már karácsonykor mindig közösen ünneplünk.
Ön tanít a zeneiskolában, emellett különféle formációkban szerepel is. Hol zenéltek legutóbb?
Az Erkel Ferenc Zeneiskola zongora tanszakának vagyok a vezetője. A tehetséggondozás mellett az egyéni tanítás és a több száz gyermek számára szervezendő koncertek lebonyolítása is nagy kihívást jelent.