Emlékplakettel ismerték el Gábor Klára munkásságát

A Magyar Népművelők Egyesületénkek XXXV. vándorgyűlésén vehette át Asszonyi Tamás Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász- és éremművész magvetőt ábrázoló plakettjét Gábor Klára, akit megyénkben leginkább a Garabonciás Folklór Egyesület vezéralakjaként ismerhetünk, de azt talán már kevesebben tudják, hogy ő indította el a Kultúrházak éjjel-nappal országos rendezvénysorozatot is.

Ahogy az elismerés átadásakor elhangzott, az oroszlányi születésű Gábor Klára fiatalként még vegyésznek készült, középiskolás éveit Veszprémben töltötte, de hamar ráébredt: a humán tárgyak és a népművészet világa jobban érdeklik, mint az atomok és molekulák rendszere. Persze már ekkor sem volt ismeretlen neki a népi kultúra, hiszen a bányászvárosban általános iskolásként Virág Miklósné tanítványa volt. Alig töltötte be a tizennyolcat, meg is szerezte a néptáncoktatói képesítést, majd a hetvenes évek végén a Veszprém megyei művelődési központ népművelő gyakornoka lett, majd később Komáromba került, ahol a város táncegyüttesének vezetése is a feladata volt közel két éven át.

– 1981-ben Pécsre költöztem. A néprajzi múzeumban először gyűjteménykezelőként, majd múzeumi népművelőként dolgoztam, tanfolyamokat, rendhagyó órákat és játszóházakat szerveztem. Emellett a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem főiskolai karán magyar-népművelés szakon tanultam –idézte fel élete következő állomását Klára, aki 1986-ban Tatabányán, A Közművelődés Házában kezdett dolgozni, mint népművelő, folklór szakelőadó. Innen vezetett az útja ismét Komáromba, ahol 1987-ben, az ő irányításával a zeneiskolában elindult a néptánc-tagozat.

Szépen kinőtte magát a Garabonciás

A kilencvenes évek elejére már 120 taggal működött az 1986-ban alapított Garabonciás Táncegyüttes, és közben Klára is Komáromba költözött a családjával. Három gyermekük azóta kirepült a családi fészekből, jelenleg második unokájuk érkezését várják férjével. 1991-ben a néptáncos tevékenységéért megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ugyanebben az évben pályázta meg a komáromi Csokonai Művelődési Központ igazgatói állását, amelyet 15 éven át töltött be.

A város életében meghatározó, nagy jelentőségű programok és projektek kötődnek a nevéhez. Az ő kezdeményezésére született meg a Híres Komárom... című történelmi színjáték, amelyet nyolc éven keresztül mutattak be, valamint az András-napi vigasságok is, amelyet azóta is minden évben megrendeznek. Az utóbbi években Észak-Komárom a helyszíne a folklór gálának, amelynek visszatérő vendége a tatai Pötörke is. Részese volt olyan rendezvénysorozatok indításának mint a Komáromi Téltemető és a Komáromi Napok, de aktív részese volt 2000-ben és 2001-ben a Millenniumi Sokadalom eseményeinek is, amelyért bronz, majd arany emlékérmet is kapott.

Civilben is a kultúráért tett

Intézményvezetői munkája mellett számos szakmai és egyéb civil szervezettel dolgozott a közös célért, a magyar kultúráért, a közművelődési szakma elismeréséért. Több cikluson át vezetőséi tagja, illetve elnöke volt a Komárom-Esztergom Megyei Szabadművelődési Társaságnak. Intézményével bekapcsolódott a Kulturális Központok Országos Szövetségének munkájába is, ahol négy évig elnökségi tag volt és a mai napig tiszteletbeli tag.

Több ízben segítette a Nemzeti Művelődési Intézet és jogelődjei munkáját, a regionális irodák kialakításakor, majd a megyei rendszer újraindításakor. Az ő kezdeményezésére alakult meg az ország első Közkincs Kerekasztala a komáromi kistérségben, még jóval az országos program kiírása előtt. Közben rengeteg továbbképzésen vett részt, így többek között auditorként is kivette részét a közművelődési minőségfejlesztő munkából.

– Természetesen a néptánc is megmaradt az életemben. A Garabonciás művészeti vezetését néhány éve átadtam egykori tanítványomnak, Pőcze Lászlónak. Az együttes tevékenységét 1994-ben Komárom városa Pro Urbe díjjal ismerte el – idézte fel a népművelő, aki 2010-ben Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át a táncegyüttes vezetéséért.

Országos programot indított útjára

Talán sokan nem tudják, de ő volt az ötletgazdája és elindítója 2007-ben a Kultúrházak éjjel-nappal országos programsorozatnak is. Az akciót a Magyar Népművelők Egyesületének elnökségi tagjaként a mai napig koordinálja és szívügyének tekinti.

15 év igazgatói munka után a változás szele őt is elérte, így 2008-2013 között a Komárom-Bábolna Kistérségi Társulás közművelődési és múzeumi referenseként segítette a kollégák munkáját. Jóval megelőzve a napjainkban zajló szakmai kihívásokat, már ebben az időszakban az ő vezetésével és kezdeményezésére elkészült a mai komáromi járás kilenc településének és szlovákiai testvértelepüléseiknek értéktára, egy magyar-szlovák határmenti projekt keretében. 2013-ban a Mocsai Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója lett, innen ment nyugdíjba, de jelenleg is aktív és őszinte harcosa a magyar kultúrának, néphagyományoknak és néptáncnak.