Esztergomi gyilkos robbantás: túsztárgyaló árulta el, hogy vannak a túlélők

Mélyen megviselte az esztergomi robbantás Csomós Istvánt, a Terrorelhárítási Központ osztályvezetőjét és tárgyalóját, akivel a Magyar Nemzet készített egy riportot. Mint arról korábban beszámoltunk: tavaly szeptember 20-án, délután egy férfihoz ment ki a TEK Esztergomban, miután az fenyegette a rendőröket és az ügyészeket is. Az adósságai miatt elvették a hatóságok a kocsiját, amiért a rendőröket hibáztatta. Egy túsztárgyaló próbálta lecsillapítani a férfit, aki azonban csapdát állított a rendőröknek. A sikertelen túsztárgyalások következtében a TEK egyik munkatársa,  Kónya Gábor Lajos életét vesztette, több rendőr, valamint tűzoltó megsérült, közülük négyen súlyosan, heten könnyebben, civil személy nem volt köztük. A robbantás után az elkövető is meghalt.

 A szakember szerint az egyik legfontosabb, hogy hasonló esetekben elfogultság nélkül kezdjék el a beszélgetést a célszeméllyel, aminek kimenetele sokszor egyik percről a másikra hozhat váratlan fordulatot. A klinikai szakpszichológus többek között az esztergomi robbantást személyesen végig néző kollégáiról, és a történtek feldolgozásáról is beszélt.

– Nem titok, engem is nagyon mélyen megérintett ez az eset. Az esztergomi robbantással kapcsolatos ügy feltárása még folyamatban van, szakmai és lelki síkon egyaránt. Az az eset mindenkit megrázott, azoknak pedig, akik jelen voltak, még időre van szükségük, hogy lelkileg feldolgozzák. Persze teljesen egyedi, hogy kire hogyan hat egy-egy ilyen tragédia, de maga a tény, hogy elveszítettünk egy kollégát, óriási és felfoghatatlan veszteség. A fizikai sebek begyógyulhatnak, de a lelki hatások nyomot hagynak bennünk − mondta a szakember, aki arról is beszélt, hogy a kollégáiknak hogyan segítenek feldolgozni az eseményt.

– A protokoll része, hogy ezt felmérjük, és eldöntsük, kinek milyen segítségre van szüksége. A kollégák szerencsére elfogadják és belátják, hogy ezzel foglalkozni kell, mert ha nem vesznek róla tudomást, annak később súlyosabb következményei lehetnek. Egy ilyen tragédia esetén az ember figyelmét lehet, hogy elviszik a feladatok (akár még a helyszínen is), a kezdeti sokk falakat húzhat körénk, de aztán a lélek később utat talál arra, hogy előtörjenek az érzelmek. A kollégák többsége egyébként visszaállt dolgozni, a munka mellett viszont folyamatos a pszichológiai segítség − árulta el a klinikai szakpszichológus. A szakember arról is beszélt, hogy milyen technikákat tanítanak meg azoknak a kommandósoknak, akik az esztergomi robbantást testközelből élték át.

– Először különböző stabilizációs módszereket, például az úgynevezett „földelés” technikáját. Fontos, hogy amikor az érintettek egy traumás esemény után otthon vannak, egyedül, és előtör bennük az az érzés, mintha még a tragédia helyszínén lennének, „földelni kell magukat”, vagyis azonnal tudatosítaniuk kell magukban, hogy már biztonságban vannak. Le kell ülni egy székre vagy akár a földre, és jelen lenni, lélegezni, elmondani, hogy ennek már vége. Ez egy viszonylag egyszerű, de fontos gyakorlat. Azt is tudatosítanunk kell az érintettekben, hogy a poszttraumásstressz-szindróma hónapokkal később is előjöhet, amikor egyáltalán nem számítanak rá. Nem elfedni kell ezeket az emlékeket, hanem megszelídíteni − tanácsolta a TEK-es pszichológus.