Vádat emeltek a pilóta ellen, aki miatt életét vesztette a vértesszőlősi siklóernyős

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt emelt vádat az állami légi jármű parancsnoka – egyben pilótája – ellen a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsánál. Az ügyészség szerint a vádlott cselekményével gondatlanságból veszélynek tette ki a sértettek, valamint a mentés helyszínén a földön tartózkodó személyek életét, testi épségét. Vádiratában az ügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje a katonát végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre és határozott időre tiltsa el a légi járművek vezetésétől.

Ahogy arról beszámoltunk, szinte napra pontosan két évvel ezelőtt történt az a tragikus eset, amely során a siklóernyős egy 20 méter magas fán akadt fenn Vértesszőlősön. Az eset során az MH Pápa Bázisrepülőtérről érkeztek a helyszínre, azonban a légi mentést nem tudták végrehajtani. A honvédségi helikopter rotorszelétől letörtek a fáagak és a férfi lezuhant.

Ennek során a parancsnok – miután a csörlőzést veszélyesnek ítélte meg – többszöri rárepülést követően a helikopterrel elkezdte megközelíteni a siklóernyőst abból a célból, hogy a fedélzeten tartózkodó ejtőernyősök egy 60 méter hosszú alpinkötélhez rögzítve egy másik, összetekert alpinkötelet engedjenek le a részére, amelynek segítségével saját erejéből leereszkedhet. 

Az eset után a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség azt a tájékoztatást adta, hogy folyamatban lévő ügyben az eljárási cselekmények folyamatosak, az eddigi nyomozás során – a kommunikációs, műszaki és az egészségügyi adatok beszerzése érdekében – számos adatkérés, lefoglalás történt, és tanúkat is kihallgattak.

Másfél évvel a szerencsétlenség után a a Központi Nyomozó Főügyészség arról adott tájékoztatást, hogy a balesettel kapcsolatban a a mentésre érkező katonai helikopter parancsnokát gyanúsítják. Kiderült, hogy a parancsnok a mentés során, miután a csörlőzést veszélyesnek ítélte meg – többszöri rárepülést követően a helikopterrel elkezdte megközelíteni a siklóernyőst, hogy a fedélzetről egy hatvan méter hosszú alpinkötelet engedjenek le neki, amelynek segítségével a saját erejéből a talajra ereszkedhet. Azonban nem volt elég körültekintő, az egyre közeledő helikopter olyan mértékű turbulens légáramlatot keltett, hogy a siklóernyős nem bírt a fán maradni.

Ezen mentési módszernek az elkezdésekor a vádlottnak fel kellett volna mérnie azt, hogy a rotorlapátvégek által keltette légörvények a fák ágainak letöréséhez és a fán rekedt paplanernyő belobbanásához vezethetnek, ezért az a sértettre nézve veszélyes. Ennek ellenére a parancsnok az elvárható körültekintés – elsősorban a földfelszínen tartózkodó kárhelyszín parancsnoktól történő tájékozódás –, valamint a művelet következményeinek felmérése nélkül kezdte meg a feladatot. A helikopter által keltett turbulens légáramlat a siklóernyő belobbanásával járt, ami letörte azt a faágat, ahol a siklóernyős tartózkodott, aki emiatt a földre zuhant. 

Az esés következtében a férfi életveszélyesen megsérült, majd egy hónappal később életét vesztette, míg a földön tartózkodó mentőtiszt a lezuhant ágak miatt 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A parancsnok nem tett vallomást, és a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be, amelyet azonban a Központi Nyomozó Főügyészség elutasított.