Az 1-es és a 81-es számú főutakon a legnagyobb a vadveszély megyénkben

A rendőrség tájékoztatása szerint szeptember 23-án kora reggel a 8119-es számú úton Tata és Környe között az 52-es kilométernél történt vadgázolás, amikor is az érintett útszakaszon a bokros, erdős területről egy szarvastehén ugrott egy autó elé. A vad az ütközés következtében a vízelvezető árokba esett és kimúlt. Szintén ezen az úton ugyanezen a napon délben Oroszlány és Környe között a 43-as kilométerszelvénynél a bokros, fás területről egy szarvasbika ugrott ki az arra közlekedő jármászerelvény elé. Az említett balesetek során személyi sérülés nem történt.

A vadgázolásokkal kapcsolatban megkerestük Szalai Árpádot, az Országos Magyar Vadászkamara Komárom-Esztergom megyei Területi Szervezetének elnökét, aki elmondta, hogy megyénkben több olyan jelentős forgalmú út található, amely átszeli a vadállatok természetes élőhelyét, így szinte elkerülhetetlen a találkozás. Azonban ezeket az utakat figyelmeztető közlekedési táblák is jelzik, amelyek nagyban hozzájárulhatnak ezen balesetek megelőzéséhez.

– Az ilyen vadveszélyre figyelmeztető táblák megpillantása esetén javasolt a sebesség csökkentése és az út szélére irányuló figyelem fokozása. Mivel a legtöbb vadfaj csapatban mozog, ezért ha egy átszalad előttünk, akkor mindenképp számítani kell arra, hogy több is követni fogja – emelte ki az elnök.

A szakembertől azt is megtudtuk, hogy megyénkben a legnagyobb veszélyt jelentő utak az 1-es számú, 81-es számú főút, valamint a majki út. Ezek közös jellemzője, hogy a vadállatok időszakosan vagy állandóan használt vándorlási útvonalait keresztezik.

A legnagyobb veszélyt a nagy testű vadak jelentik, mint például az őz, szarvas vagy vaddisznó, hiszen a velük történő ütközés képes nagyobb anyagi kárt és személyi sérülést okozni. Az évnek vannak bizonyos periódusai, amikor nagyobb eséllyel történhet vadgázolás. Ezek a fajok párzási időszakához köthetőek.

- A legtöbb vadat párzási időszakban ütik el, mert ekkor aktivitásuk jelentősen megnő, azonban óvatosságuk mérsékeltebbé válik, így nagyobb eséllyel vágnak át a közutakon. Az őz esetében ez júliustól augusztus közepéig tart, míg a gímszarvas esetében a szeptemberi szarvasbőgés bizonyul kiemelten veszélyesnek. A vaddisznóknál az őszi aratás hoz nagyobb aktív mozgást – árulta el Szalai Árpád.

A vadászkamara elnöke azt is elmondta mi a teendőnk abban az esetben, amikor megtörtént a vadbaleset.

- A további balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket követően elsődleges a rendőrség értesítése. Az illetékes vadászatra jogosult hivatásos vadászának értesítését ezután a rendőrség végzi. A helyszínelést követően az elütött vadat csak a hivatásos vadász vagy más jogosult által megbízott személy szállíthatja el a helyszínről egyedi megjelölést követően – tudtuk meg az elnöktől.

https://public.flourish.studio/visualisation/571463/