Ettünk, láttunk, utánajártunk: ezért főznek így az óvodákban

Szeptember első hetét Naszály Napköziotthonos Óvoda és Bölcsődéjében töltöttem, hogy megnézzem és megkóstoltam, miket esznek a gyerekek.

A heti menüt itt olvashatják:

hétfő / kedd / szerda / csütörtök /péntek

A hét végén Zámbó Sándorné konyhavezetővel a konyhára és a menüre vonatkozó előírásokról beszélgettünk. Elmondta, hogy a hatályos EMMI-rendelet – amely bárki számára hozzáférhető az interneten –, igen szigorúan szabályozza, hogy mi és mennyi kerülhet a kicsik asztalára.

Ahogy beléptem az épületbe, rögtön megakadt a szemem a kifüggesztett menüsoron, és mivel a héten rám is főztek, kíváncsian vettem szemügyre, mi a heti kínálat. Zámbó Sándorné elmondta, hogy a heti étrend kiragasztása sem csupán figyelmesség, hanem törvényi előírás, ráadásul online is elérhetővé kell tenniük az étlapot.

Naszályon a helyi általános iskola honlapján is olvasható a kínálat, hiszen az önkormányzati fenntartású konyha nemcsak az óvodát látja el, de a bölcsődések, az általános iskolások és néhány helybeli is itt eszik, összesen 250 adag készül naponta. Így több korosztály energia- és tápanyagigényét kielégítő menüt kell összeállítani. A menüsor három hetente ismétlődhet, de a konyhavezető hangsúlyozta, hogy ők ilyenkor sem veszik elő a régit, törekszenek a mind változatosabb étkezésre.

Ami kötelező

Az óvodai három étkezés két kisétkezésből (tízórai, uzsonna) és egy főétkezésből, az ebédből áll. Ez a napi szükséglet 65 százalékát jelenti. Emellett előírás az is, hogy a napi három adag gabonából egy kötelezően teljeskiőrlésű legyen, minimum négy adag zöldséget vagy gyümölcsöt kell a gyerekeknek biztosítani, amiből egynek legalább nyersnek kell lennie.

Ami tilos

Az ételekhez nem adhatnak plusz cukrot, édesítőszert, továbbá nem kínálhatnak üdítőt vagy szénsavas italt. Kardinális kérdés a sózás is, hiszen sok szülő számára ez volt az egyik leginkább nehezményezett pontja a közétkeztetési reformnak. Zámbó Sándorné felhívta a figyelmem a rendelet 12. pontjára, amely leírja, hogy 2021. szeptember 1-ig kell elérni a sóhatárt. Ezért ők is a fokozatos sócsökkentés mellett döntöttek, megfelelve ezzel az előírásnak.

Amit tapasztaltam

A óvodában töltött egy hét tapasztalatai nagyon pozitívak. Ahogy erről beszámoltam, és ahogy a képek is bizonyítják, ízletes, finom ételek kerültek az asztalra, amit a többség jóízűen fogyasztott. Minden nap volt teljesőrlésű pékáru, illetve tejtermék, ami szintén előírás. Ennek kapcsán Zámbó Sándorné elmondta, hogy nagyon örül, hogy ismét lehet a 2,8 százalékos tejet adni a gyerekeknek a korábbi zsírszegény változat helyett.

Zöldségben sem volt hiány, amihez lehetett – szendvicshez, bundás kenyérhez –, adtak friss zöldséget, máskor pedig gyümölccsel fedezték az adagot. Az ételek nem voltak sótlanok, kísérőnek pedig minden alkalommal vizet adtak az ebéd mellé, így a rendelet ezen pontja is rendben volt.

Ami személy szerint nem tetszett, az a nagy mennyiségű tejtermék volt. Már csak azért sem, mert ahogy erre a gyermekorvosunk is felhívta a figyelmet, megfázásos, felső légúti megbetegedések esetén a tejtermékek fokozzák a nyákképződést, ezért ilyenkor érdemes ezeket elhagyni.

Ami nagyon reform

A szerdai ebéd bulgur volt, ami csak napjainkban kezdett elterjedni a magyar konyhában. A konyhavezetőt a reform-élelmiszerekről is megkérdeztem, és kiderült, hogy itt is a fokozatosság elvét követték. Először a hagyományos köreteknek csak egy részét cserélték le, ebben az esetben például fele-fele arányban kínáltak rizst és bulgurt, lehetőséget adva ezzel az újdonsággal való ismerkedésre. Ugyanígy történt a zabkása bevezetése is.

Ha van rá lehetőségük – főként az őszi és tavaszi szünetben, mikor kevesebb a gyerek –, akkor próbafőzéseket is csinálnak, amikor új ízeket, elkészítési módokat vagy alapanyagokat próbálnak ki. Kóstolás nélkül egyetlen étel sem kerül ki a konyháról, és mindenből tesznek el mintát is, így bármikor ellenőrizhetőek a fogások.

Ne menjen a kukába!

Szimpatikus, nevelési és takarékossági szempontból is jónak találom, hogy a gyerekek nem egyszerre kapják meg az adagjukat, helyette lehetőség van akár kétszeri repetázásra is. Így minimális mennyiség megy kárba, és minden gyerek a saját étvágyának megfelelően ehet.

Ami nem megy, azt nem kell erőltetni

Ugyanígy a kóstolás is nagyon gyerekbarát módszer, hiszen nem tukmálják rájuk az újat vagy a kevéssé kedveltet, hanem lehetőséget biztosítanak nekik az ismerkedésre, kóstolásra. A héten többször volt arra példa, hogy egy-egy gyerek csak kisebb adagot kapott a neki nem tetsző ételből, és kóstolás utána eldönthette, hogy kér-e még, vagy inkább a köretből, zöldségből eszik többet.

Zámbó Sándorné a halat említette, mint legmegosztóbb étel, ennek az elkészítése kívánja a legtöbb kreativitást. Itt, a naszályi konyhán próbálták már számos változatát, még rakottasan is, de a legközkedveltebb a bundás verzió. A konyhán éppen ezért igyekeznek úgy alakítani a költségvetést, hogy ilyen esetben legyen keret valamilyen alternatívára. Zámbóné elmondta, hogy ők pár szem zabkekszet szoktak adni, hogy biztosan ne maradjon éhes gyermek.

A szülőknek lehetőségük van észrevételeikkel, kérdéseikkel és kéréseikkel a konyha- vagy az élelmezésvezetőshöz fordulni. Ezt akár személyesen, de e-mailben vagy telefonon is megtehetik.

Összegzésként annyit tennék hozzá, hogy bár elsőre soknak hangzik a 250 adag, de itt mégiscsak egy község konyhájáról van szó, ellenben egy város központi ételszállítójával, ahol ennél jelentősen több emberre főznek. Ez is összefügghet az itt bemutatott ételek ízletességével, az étlap és a különféle ételpárosítások változatosságával, amelyek jól mutatják, mekkora figyelmet szentelnek egy-egy hét menüsorának összeállítására.

(Borítókép: Shutterstock)