2024.08.21. 06:30
A vártnak legfeljebb a felét hozza a tengeri
Utánajártunk, szűkebb hazánkban milyen károkat okozott az aszály. Úgy tűnik, egyenlőre még nem számottevőek a gazdálkodóktól az aszálykár visszajelzések.
Környe határában egyes helyeken teljesen kiszáradt már a kukorica
Fotó: Z.M.
Míg a július 15-i kezdőnappal indult 29. héten csaknem 10 ezer, a 30. héten 18,6 ezer, addig a 31. héten már csaknem 29 ezer hektárral emelkedett az aszálykárra bejelentett területek nagysága, amely így augusztus elejére összességében elérte a 75 ezer hektárt – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Fotó: Z.M.
A 2022-es aszályos év ugyanezen időszakában már több mint egymillió hektár aszálykárt regisztráltak az elektronikus bejelentőfelületen, ugyanis két éve nemcsak a tavaszi, hanem a vegetációs időszak korábbi szakaszában már az őszi kultúrák is számottevő kárt szenvedtek el – tette hozzá. Az országos helyzet mint a számokból látható egyáltalán nem biztató, de nézzük mi újság vármegyénkben.
Információink szerint, szűkebb hazánkban, egyenlőre még nem számottevőek a gazdálkodóktól az aszálykár visszajelzések. Igaz, a kárbejelentések a vármegyei kormányhivatal illetékes főosztályához futnak be, így a beérkezett kérelmekből ők látják leginkább a szárazság okoztak gondok területi eloszlását és nagyságát. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gazdák, a mezőgazdasági vállalkozók jó része bizonyára tisztában vannak azzal is, hogy a birtokaikon termelt kultúrákban tapasztalt károkat szeptember utolsó napjáig van lehetőségük bejelenteni. Ez pedig azt is jelenti, hogy a lehetséges „ügyfelek” – jogosan – még kivárnak.
Az agrárszakemberek, a tengeri jelen állapotában legalább 40-50 százalékos hozamkiesést prognosztizálnak. De ez még romolhat az idő előrehaladtával vagy esetleg, a jelzett lehűlés és csapadék megállíthatja a további terméskiesést. A napraforgó területek nagy részén nem igazán terveznek kárbejelentést, hiszen mindössze 10 százalék körüli lehetnek azok a szotyola táblák a környékünkön, amelyet valóban érinthetett az aszályt. Egyébként a napraforgó jelenleg is jobban ellenáll a szárazságnak. A későn vetett kukoricásokban ellenben a drasztikus kiszáradás jelei visszafordíthatatlanok.
Őszi búza a betakarítás befejeződött. Alacsony sikér- és fehérje tartalom jellemezte a learatott kenyérgabonaszemek nagy részét. A termésátlag 5 és 6 tonna között alakult hektáronként. Az őszi árpa hozamai hasonlóak, míg az őszi káposzta repce 2,3 és 2,8 tonna között termett szűkebb hazánkban. A búzatermés legfeljebb 10-15 százaléka malmi minőség. A következő kategória az úgynevezett euro búza, ami az össztermés 20-25 százalékát teszi ki. Ebből adódik, hogy a hozamok 60-65 százaléka takarmánybúzának minősül vármegyénkben.
Túl gyakran változtatjuk a talajt?
A légkörből hiányzó víz miatt nem érkezik elég csapadék az Alföldre az aszályos időszakban – derült ki az ELTE kutatásából. A 2022-es aszályt elemezve a kutatók közölték: az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások okozzák, hogy a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül „robognak át” az Alföldön. Emellett a légkörből hiányzik a víz, így a felszín közeli párás légréteg sem jön létre, ami a zivatarok kialakulásának egyik feltétele lenne. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradnak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.
