Mi lesz veletek, magyar méhészek? Ömlik ránk a hamis, külföldi méz

– A kiskereskedelmi láncok által egy évtizede elkezdett árverseny miatt ma már ezeknek az üzleteknek a polcain felerészben külföldről származó, zömében hamisított méz található, ez a folyamat pedig néhány éven belül akár oda is vezethet, hogy hazai mézet egyre inkább csupán a termelőtől lehet majd beszerezni – tette közzé az Agroinform.hu. 

Megkérdeztük, mi a helyzet most a hazai mézpiacon. Környén, a Simon Méhészetnél. 
− Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mi, főállású méhészek. Mint mindenki másnak, nekünk is óriási mértékben emelkedtek az kiadásaink, melyek nélkülözhetetlenek egy több száz családos méhészet fenntartásához. A méhtakarmányunk, a cukor ára másfél alatt a duplájára nőtt, ráadásul, a tavalyi aszályban többet kellett felhasználnunk belőle ahhoz, hogy át tudjuk teleltetni a méhcsaládokat. Az üzemanyag, a járművek javítási költségei, a keretlécek, kaptárak alapanyagául szolgáló faanyag ára, mind-mind emelkedett. Viszont a mézünk felvásárlási ára jelentősen csökkent − részletezte Simonné Venter Éva főállású méhész. 

Hozzátette: egy-két évig még lehet gazdaságtalanul méhészkedni azoknak, akik erre tették fel az életüket, mint ők is, felélve a tartalékaikat, de középtávon fel kell hagyni szeretett szakmájukkal. 

− Az Európai Unió illetékesei semmit nem tesznek a mézpiac védelme érdekében, úgy viselkednek, mintha nem is léteznénk mi, uniós méhészek, akik mindeközben adót fizetünk és méheinkkel az élethez nélkülözhetetlen megporzást szolgáltatjuk. Nem csak mi, hanem az egész szakma el van keseredve −  mondta. 

Az Európai Bizottság által koordinált, 15 tagországra kiterjedő mézvizsgálat keretében összesen 320 mintát gyűjtöttek be „harmadik országokból” származó mézszállítmányokból. Az idén márciusban közzétett eredmények szerint e minták 46 százaléka hamisított méznek bizonyult. A Kínából származó minták 74 százalékáról bizonyosodott be, hogy gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaznak. 

– Bár a jelenség már a mostani eredmények előtt is ismert volt, az EU egyelőre nem szankcionál, a hamis termékek akadály nélkül juthatnak el az uniós fogyasztókhoz, így a hazai vásárlók széles köréhez is – magyarázta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. – Ezekkel a termékekkel a hazai termelők képtelenek árban versenyezni, így egyre jobban kiszorulnak a kiskereskedelmi forgalomból. Az értékesítési problémák miatt a hazai méhészetek száma a jelenlegi 21 ezerről a következő néhány évben akár jelentősen lecsökkenhet, ami nem csupán a hazai méztermelés visszaesésével, hanem a megporzás elmaradása miatt a mezőgazdaság terméshozamainak romlásával is járhat.” 

A 21 ezer hazai méhésznek jelenleg is alig több mint tíz százaléka főállású, mintegy 10 ezren foglalkoznak keresetkiegészítésként ezzel a tevékenységgel, a többiek hobbiszinten méhészkednek. Ma még mintegy 1,2 millió méhcsalád található hazánkban, az ország ezzel a világ egyik legnagyobb méhsűrűséggel (12,8 méhcsalád/km2) rendelkező országa. 

Május második felében megkezdődik az egyik legfontosabb hazai mézelő növénynek, a fehér akácnak a virágzása. Jobb években az akácméz teszi ki a 25–30 ezer tonnányi hazai méztermés több mint felét. Idén azonban a tavaszi fagyok az akácerdőket sem kímélték. A várhatóan kevesebb mézmennyiség azonban a portál szerintaz idén nem okoz ellátási gondokat, a méhészek többsége ugyanis a beáramló olcsó, főként kínai import miatt továbbra is jelentős készletekkel rendelkezik a tavalyi termésből. 

A felvásárlási árak jelenleg az önköltségi szint közelében állnak: az akácmézért 1400–1500, a virágmézért csupán 850–900 forintot fizetnek kilogrammonként, ez harmadával alacsonyabb a megfelelő megtérülést biztosító árnál. Számos méhész a méz alacsony felvásárlási ára, illetve a cukor magas (ársapka nélküli) ára miatt az idei télen vegyes mézzel teleltette ki a méhcsaládokat. 

A méhek növénykultúrák közti, gyakran országrészek közti vándoroltatása, amely a hatékony méztermelés mellett a méhcsaládok kondíciója miatt is fontos része a méhészetnek, sok helyen veszélybe került idén: az akác miatti bizonytalanság és a szállítás jelentősen megemelkedett költségei miatt várhatóan a szokásosnál kevesebb család vándoroltatására fog sor kerülni az év során. 

Az átlagosan mintegy 25 ezer tonnányi éves magyar méztermés több mint fele (2022-ben 14 ezer tonna) kerül exportra. A legnagyobb felvevőpiacot Olaszország, Németország és Franciaország jelenti: ez a három ország a kivitel 80 százalékát vásárolja meg. A belföldi mézfogyasztás évente mintegy 10 ezer tonnát tesz ki, ennek 20 százalékát már az olcsó, gyakran hamisított importtal elégítik ki a kereskedők – tíz évvel ezelőtt az importhányad még jóval 1 százalék alatt maradt.