2023.02.12. 07:00
30 éve keretezi a képeket Szabó György, a tatabányai futball-legenda
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megyei szervezetétől Az év vállalkozója elismerést tavaly, 80 éves korában vehette át Szabó György. A futball-legendának számító tatabányai mesterember 1993-tól, azaz 30 éve foglalkozik képkeretezéssel és üvegezéssel.
Szabó György vállalkozóként is sikeres
Forrás: Beküldött
A focista Szabó Gyuriról – a legtöbben így ismerik, szólítják – sokat írt annak idején a megyei napilap, a Dolgozók Lapja, majd a 24 Óra is. Összesen 510 alkalommal játszott a Tatabányai Bányász csapatában 1965 és 1983 között, mindig kezdőként. Ez egyedülálló, különleges rekord. A sportról itt és most ennyit, következzen a munka!
A dózsakerti üzletben találkozunk, nyitás előtt egy órával. Hétköznapokon délelőtt kilenctől délután ötig várja nap mint nap a megrendelőket a fáradhatatlan mester. Esze ágában sincs abbahagyni. Mint mondja, elég erős ahhoz, hogy tegye a dolgát.
– Almásfüzitőn 1956-ban lakatos tanonc voltam, majd a Timföldgyárban ipari tanuló – emlékezik a kezdetekre. – A győri Jedlik Ányos Szakközépiskolában a gépész szakmát sajátítottam el. Azt mondják, a gépészek mindent tudnak, de azért harminc éve sokáig figyeltem volt sógornőmet, Gyöngyit, hogyan is készíti a kereteket, miként vágja-formálja az üveget. A tulajdonos Praktika nevű cég megszűnt, átvettem az üzletet, és azóta folyamatosan jönnek a megrendelők. Soha nem gondoltam arra, hogy abbahagyom, ebben az is közrejátszott, hogy kevés a nyugdíjam.
Különleges vendégek? Egyet emel ki a sok közül: Orbán Viktor miniszterelnök, akivel annak idején edzőként Felcsúton találkozott, kétszer is járt itt. Nem kereteztetni szeretett volna, csak egy jót beszélgetni.
Jótékonykodásban is fáradhatatlan
Amikor szóba került Az év vállalkozója díj, szinte egyszerre gondoltunk a jótékonykodásra, ami valószínűleg szintén szerepet játszott a zsűri választásában. – Bármilyen sok a munkám, mindig szakítok időt arra, hogy segítsek annak, aki ezt kéri tőlem – mondja Gyuri. – Kereteztem már egyik kedvencemnek, a Tatabánya Városi Szimfonikus Zenekarának, az Erkel Ferenc Zeneiskolának, Felsőgallán az óvodának, az általános iskolának és a művelődési háznak, valamint több intézménynek. Patrónusa vagyok a Jászai Mari Színháznak. Különféle bálokon is láthatóak Szabó-keretek. Ezzel is úgy vagyok, ha erőm engedi, teljesítem a kívánságokat. – Megrendelőink közül többen hoznak be használt ruhákat – mutatja Zsuzsi. – Rendszeresen visszük ezeket Mésztelepre, mert tudjuk, hogy örömöt szerzünk a rászorulóknak. A megmaradt faanyagot is oda juttatjuk, ahol tüzelni tudnak vele.
– Nagyon sok tatabányai „törzsvendégem” van, ahogyan a közeli falvakból, városokból is vissza-visszajárnak. Pestről, Zsámbékról, Ausztriából is érkeznek – sorolja.
– Az a jó és szép a munkámban, hogy nincs két egyforma keret. Ez a behozhatatlan előnyöm azokkal szemben, akik szabványos méretűeket árulnak. Hosszú lenne felsorolni, mi mindent kereteztem már, több tízezernél tartok. Valószínűleg ebben is a rekorderek között lehetnék. Emlékezetes volt, amikor egy Munkácsy-képet és később Salvador Dalí rajzát kereteztem. Mostanában divatba jött, hogy mezeket hoznak, majd amikor "keretbe foglaltam", valahol kiállítják. Rendszeres a kapcsolatom az önkormányzattal, több intézménnyel is. Konkurencia? Tudomásom szerint két éve nincs, akkor zárt be egy hasonló sárberki üzlet.
Az elmúlt három év alatt sok nehézséggel kellett megbirkózni. A pandémia idején a kényszerszünetek, az utóbbi bő félév során pedig az emelkedő árak és a jó minőségű alapanyag hiánya jelentett fejtörést.
– Tudomásul vettük, de nem zártunk be. Azért legyen többes számban, mert feleségem, Zsuzsi sokat segít mindenben, nagyon elégedett vagyok vele – néz rá mosolyogva. Még fotós kollégámmal megnézzük a házigazdánkról készített karikatúrát, amelyet Zámbó Kornél készített, a portrét, Madarász Tibor művét és a játékos múltat idéző fiatalkori képeket, Loui, azaz Fehér Lajos alkotásait, aztán indulunk. Eljött a nyitás ideje.
