Egekbe szökik a csirke ára – Tatabányai hentes beszélt a fő okokról

A takarmányárak globális és totális emelkedése mellett a pandémia és a madárinfluenza elsősorban a baromfiágazatot sújtotta tavaly. A csirkeállomány azonban a bajok ellenére is növekedett. Most viszont merőben más a helyzet, mint a múlt év kora tavaszán. Úgy tűnik, az állattartók számára egyelőre egyetlen megoldás marad – ha túl akarják élni a drágulás okozta sokkot –, ezeket a költségnövekedéseket be kell építeniük a termékeik árába, át kell hárítaniuk a feldolgozókra, felhasználókra.

– A csirkehús drágulását több minden befolyásolja – emelte ki Rotyis Gábor vállalkozó, aki négy húsáruházat is üzemeltet a megyeszékhelyen. – Az élőállat-előállítás költségei – a táp, a munkabér – alapból növekedtek. A vágóhidak munkaerőhiánnyal küzdenek, miközben az energia ára is folyamatosan nő. Aztán a szállítási díjak is megugrottak. Ezek a költségnövekmények mind-mind érzékelhetőek lesznek a boltokban, a húspultoknál.

Gábor hentes szólt arról is, hogy nemcsak a hazai, de az import is drágult. Így ők is kénytelenek követni az árak alakulását, holott közvetlenül a feldolgozótól szerzik be az alapanyagot.

– Azért a mi szakmánkban elengedhetetlen az árérzékenység – hangsúlyozta Rotyis Gábor tulajdonos. – Nekünk mint üzletembereknek a kisebb jövedelműekre is gondolnunk, figyelnünk kell. De olcsó terméket mindenki csak úgy tud árusítani, ha a drágát is értékesítheti. Ez a csirkefarhát-szindróma. Ezt csak akkor lehet egy bizonyos, elfogadható áron kínálni, ha a baromfi nemesebb részeit, például a mellfilét vagy combot drágán is megveszik.

Kálvin János a Pest megyei Kakucson működteti vágóüzemét, és kereskedelmi kapcsolatban van a tatabányai Gábor hentessel. Az üzemben csirkét vágnak, darabolnak, csomagolnak és forgalmaznak is, fagyasztott, vákuumcsomagolt, illetve lédig formában. János is megerősítette Rotyis Gábor szavait, miszerint a mostani csirkehúsdrágulás több összetevős.

– A nevelés legnagyobb költsége a táp, amely iránt egyre nő a kereslet – fogalmazott Kálvin János. – A takarmány jó része pedig kukorica, ami rendkívül drága, és ez már döntően befolyásolja a végtermék árát is.

Előzmények és következményeik

– Tavaly világszerte túlkínálat volt csirkehúsból – mondta a kakucsi vállalkozó. – A magyar export alapját egyértelműen a minőség képezte és képezi. De a túltermelés miatt az árak nyomottá váltak. Óriási veszteségeket könyvelhettek el a tenyésztők, a vágóhidak és a kereskedők is. A piac normális reakciója a termelés visszafogása volt. Ez olyan jól sikerült, hogy 2020 januárja óta nem érte utol magát a vertikum.

Kálvin János megjegyezte, a baromfitermelés emelkedését továbbra is visszafogja, hogy a gazdák, az állattartók kivárnak, hová lyukadnak ki végül a takarmányárak. Aztán a pandémia ennek az ágazatnak is betett, az étterembezárások, a közétkeztetés szüneteltetése mind hatással volt a nevelési kedvre.