Elképesztő sztori: így dőlt be Maradona a tatabányai focistának

Óriási veszteség érte a napokban a labdarúgás világát. Elhunyt a legnagyobb argentin csillag, Diego Maradona. Bár sok magyar csapatnak és még magyar játékosnak sem adatott meg az Isteni Diego ellen pályára lépni, azonban a Bányász egykori sztárjának, Vincze Istvánnak ez mégis sikerült az Olasz élvonalban. A legenda Maradonával kapcsolatos szép emlékeit velünk is megosztotta.

Maradona az Argentinos után a Boca Juniors, a Barcelona, majd a Napoli labdarúgója lett. Már az olasz bajnokságban léphetett ellene pályára az egykori tatabányai labdarúgó, a 44-szeres válogatott Vincze István.

– 1988 és 1990 között két szezont töltöttem a Leccénél, így elvileg négyszer is pályára léphettem volna Maradona ellen a Seria A-ban, de ebből csak egy lett – emlékezett vissza „Pilu”. Mindjárt a bajnokság második fordulójában megmérkőztünk velük 1988 őszén, de akkor Maradona nem lépett pályára, mi pedig nyertünk 1-0-ra. A visszavágón Nápolyban aztán kikaptunk 4-0-ra, ezúttal én nem játszottam. 1989 őszén újra mi utaztunk Nápolyba. Edzőnk, Carlo Mazzone azzal a feladattal küldte pályára az utánpótlás-válogatott Luigi Garzyát, hogy mindenhová kövesse Maradonát. Az eredmény? Maradona adott három gólpasszt, mi pedig kikaptunk 3-2-re...

– Én ezen a meccsen bokasérülés miatt nem játszhattam. A tavaszi visszavágón 1-0-ás vendégvezetésnél álltam be, később én adtam a gólpasszt Pedro Pascullinak, így 1-1-re végeztünk a későbbi bajnokcsapattal. „Dai la palla!” (Add a labdát!) – kiáltottam rá némi csibészséggel, és mivel nem nézett fel, passzolt is. Én már fordultam volna kapura, de a játékvezető, Pierluigi Pairetto sportszerűtlenségért lefújta az akciómat. Később azért ezt olyan klasszisok ellen is sikerült eladnom, mint Srecko Katanec vagy Toninho Cerezo...

– Játékosként utolérhetetlen volt, senki nem tudta azt, amit ő. A legnagyobb sebességgét felvéve is teljes természetességgel adta el a trükkjeit olyan kőkemény védőknek, mint az egyaránt világbajnok Claudio Gentile és Pietro Vierchowod. A jelen és a közelmúlt játékosai közül talán csak Ronaldinho-t tudnám hozzá hasonlítani, ő rendelkezett olyan gömbérzékkel és kezelte annyira játékként a futballt, mint Maradona, de azért ő sem volt olyan jó – adott rövid szakmai értékelést Vincze István.

– Hogy milyen ember volt? 1989 nyarán érkezett a Leccéhez két egykori Napoli-játékos, Antonio Carranante és Raimondo Marino. Ők, valamint argantin csapattársaim, a Maradonával korábban a válogatottban együtt játszó Juan Barbas és Pedro Pasculli mesélték róla a legtöbbet. Nápolyban minden csapattársának ajándékot vett karácsonyra, emellett segítette a gyerekeket is. Nem feledte, honnan jött... A mérkőzések előtt mindenkivel lepacsizott a játékoskijáróban, majd utolsóként lépett pályára és akkor, a nézők és a kamerák előtt kötötte be a cipőit. Komoly reklám volt ez az őt szponzoráló sportszergyártónak... A délolasz emberek imádták, hiszen a Napolival nekik is bajnokságot nyert a rivális északiak ellen.

Vincze István még egyszer látta élőben játszani Maradonát, amikor 1990 őszén, a Bajnokcsapatok Európa Kupája (a Bajnokok Ligája elődje) első fordulójában a Napoli az Újpesttel mérkőzött (ez volt Maradona egyetlen, magyar klubcsapat elleni hivatalos párharca). A Nápolyban aratott 3-0-s győzelem (Maradona két gólt lőtt) után Budapesten 2-0-ra nyert az olasz sztárcsapat és jutott tovább. Pilu a fővárosi összecsapást a Lecce menedzserével tekintette meg a helyszínen.