Kulcsár: az olimpián kiegyeznék az idei vb-ken nyert érmekkel

Kulcsár Krisztián a szerdai sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az úszók négy aranyat, a vívók egy aranyat és két ezüstöt, a kajakosok két aranyat, egy ezüstöt és egy bronzot, míg a birkózók egy-egy aranyat, ezüstöt és bronzot nyertek a vb-ken, ami összesen nyolc arany, négy ezüst és két bronzérem.

„Ez jobb, mint a tavalyi, vagy tavalyelőtti mérleg, és nem szabad elfelejteni, hogy az évnek még nincs vége”

- hangsúlyozta Kulcsár, aki hozzátette, hogy az említett sportágakon kívül vitorlázásban, sportlövészetben, vízilabdában és karatéban is lehetnek magyar éremszerzési esélyek, s összességében 140-180 fős magyar sportolói létszámmal kalkulálnak a japán fővárosban.

A sportvezető emlékeztetett arra, hogy 2016-ban Rio de Janeiróban 160 magyar sportoló vett részt az ötkarikás játékokon. „Ha ezt a számot tudjuk hozni, az nagyon szép eredmény lesz” – fogalmazott.

Kulcsár szavai szerint egyébként a tokiói egy nagyon „rendben lévő” olimpia lesz, hiszen a japánok már Rio előtt két évvel elkezdték az előkészületeket, és ezt a munkát a rájuk jellemző gondossággal végzik.

„A kollégáim rendszeresen járnak ki Japánba, és az érzéseik eddig nagyon pozitívak”

- fogalmazott a MOB elnöke, majd elmondta, hogy a hazai sportszövetségeknek több helyi régióval, prefektúrával van együttműködésük, így a különböző sportágak magyar képviselői az ázsiai szigetországban tudnak készülni a jövő évi olimpiára.

Szabó Tünde: továbbra is szeretnénk nagyszabású hazai világversenyeket rendezni

Az államtitkár arról beszélt, hogy „idén négy olimpiai kvalifikációs világbajnokságot rendeztünk, amelyeknek rendkívül jó visszhangja volt, és a nemzetközi szövetségek is mindenhonnan dicsérő szavakkal illettek bennünket”.

Szabó Tünde a részleteket illetően felidézte, hogy áprilisban hetven év után adott otthont Budapest újra asztalitenisz-világbajnokságnak, amelyet több százmillióan követtek a világon, és a nemzetközi szövetség elnöke szerint ezzel az eseménnyel Magyarország újra felkerült a sportág világtérképére.

A júliusi hazai vívó-vb kapcsán Thomas Bachot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét idézte, aki szerint

„Budapest mára a világ egyik legjelentősebb sportfővárosa lett”.

Az augusztusi szegedi kajak-kenu világbajnokságot a fejlesztéseknek köszönhetően azon a Maty-éri pályán rendezték meg, amely a világon az egyik legjobb és legmodernebb – fűzte hozzá Szabó Tünde.

A szeptember elején, a felújított Kincsem Parkban sorra került öttusa vb-ről azt emelte ki, hogy azt az év versenyének választotta a sportági világszövetség.

„Továbbra is szeretnénk nagyszabású hazai világversenyeket rendezni, hiszen ezeknek számos pozitív hozadéka van”

- fogalmazott az államtitkár, aki az eseményeknek a gazdaságra, a turizmusra, az ország- és városimázsra, valamint a társadalomra és kultúrára gyakorolt hatásait említette meg.

„Nemcsak elnyerjük a világesemények megrendezésének jogát, hanem azt olyan páratlan színvonalon rendezzük meg, hogy a hazánkba érkezők szívesen visszatérnek később Magyarországra, akár barátaikkal, akár a családtagjaikkal” – állapította meg, majd azzal folytatta, hogy idén több mint száz világesemény – a többi között a junior úszó-vb, a női röplabda Európa-bajnokság, a női labdarúgó Bajnokok Ligája-döntő – megrendezését támogatták.

Szabó Tünde kitért arra is, hogy a kormány kiemelt stratégiai ágazatként kezeli a sportot, és egy jól átgondolt, tudatos úton haladva támogatja a fiatalok és a családok egészségének fejlődését. Ehhez olyan modern sportlétesítményeket igyekszik biztosítani, amelyeket biztonságosan lehet használni, hiszen az a cél, hogy minden gyerek sportoljon.

„A kormány kiemelt figyelmet fordít az utánpótlás-nevelés támogatására is, amely szakmai programokon keresztül működik. A látvány-csapatsportok támogatása 2011-ben indult el, 2013-ban pedig a 16 kiemelt sportág fejlesztési programja, amelyeknek köszönhetően a magyar korosztályos válogatottak a világ- és Európa-bajnokságokon, illetve más nemzetközi versenyeken szinte valamennyi sportágban kiemelkedő eredményeket értek el” – jelentette ki a sportért felelős államtitkár.

Szabó Tünde szerint ezek mutatják a magyar utánpótlás-nevelés eredményességét, amely a magyar sport alapja is egyben. Hozzátette: ez az út Tokióba, majd 2024-ben Párizsba vezet, ehhez kiszámítható és stabil hátteret biztosítanak, és a munka eredményét szerinte már most látni lehet.

Forrás: MTI

Borítókép: Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke beszél a szervezet közgyűlésén a budapesti Larus rendezvényközpontban 2019. május 24-én.