Szűcs Endre egyedülálló építészetét mutatja be ez a páratlan album

„Az álmodern, divatfüggő építészet helyett szeressük és becsüljük azt, ami csak itt, saját kultúránkban gyökerezve bontakozhat ki. Meg kell próbálnunk az építészetből is költészetet, játékosságot varázsolni, és ellenállni a múló világdivatok hívságainak” – vallotta Szűcs Endre építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) néhai tagja, aki idén nyáron, életének nyolcvanadik évében tért meg a Teremtőhöz. A szakember ars poeticája végigkísér bennünket a Szűcs Bandi könyvén. 

A vaskos kötet kézbevételekor egy vágyott, harmonikus kis magyar világba csöppenünk, ahol a tornácoknak, a kapuépítményeknek, az idomtégláknak, a fehérre meszelt homlokzatoknak egyenként és egyaránt sugárzó lelkük van. Maga a borító tapintása is olyan, mintha épp egy Balaton-felvidéki ház fehér falán simítanánk óvatosan végig.

Ahogy rácsodálkozunk a Szűcs tervezte templomokra, „meseházakra”, pinceépületekre Szentbékkállán, Balatonfüreden, Monoszlón, Monostorapátin, Verőcén vagy Csopakon, nehéz megállni, hogy csak úgy elmenjünk egy-egy fotó mellett, hiszen a lapok elénk tárják az épületek históriáját is. Megismerjük múltjukat – sokukat romos állapotából élesztette fel az építész –, lakóikat, környezetüket, sőt: a becenevüket is. A könyvet lapozgatva megismerhetjük Szűcs Endre mélyről jövő magyarságát, amely végig vezette a kezét a tervezőasztalon.

Elmerülve az album lapjain az ember eszébe jut egy ismerőstől hallott történet, amelyben egy család mediterrán jellegű házat akart építtetni valahol Budán. Meg is kerestek egy jeles építészt. Már épp nagyban tárták elé délszaki álmaikat, mire a mester, bajszát megpödörve, csak annyit mondott: „Budai hegyre budai ház való!” És innentől nem volt ellenérv.

Szűcs Endréről a Magyar Művészeti Akadémia készített portréfilmet:

A Szűcs Bandi könyve 216. oldalán épp egy ilyen jelenet köszön vissza egy jópofa rajzon, amikor is a mester a bölcsek nyugalmával hárít el egy „divatfüggő”, mediterrán épületre hajazó hazai megrendelést, s alakít át magyarrá. 

Az elmúlt években szerencsére sokan mások is követték a mester felfogását. Azt, hogy tájidegen épületekkel bűn teleszórni a magyar tájat. Erre a patrióta látásmódra is ösztönzi az olvasót ez a páratlan kötet. 

A könyvet lapozgatva megismerhetjük Szűcs Endre mélyről jövő magyarságát és megvallott keresztény hitét.