Hamvazószerdán bűnbánatra szólítja fel a híveket az egyház

Hamvazószerda, a keresztény vallásban a húsvét előtti nagyböjt kezdete az idén március 2-ára esik. Ezen a napon az egyház az élet mulandóságára emlékezteti és bűnbánatra szólítja fel a híveket.

A böjt, a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon már a korai időszakoktól jelen volt a kereszténységben.

A húsvét előtti böjtöt eleinte kizárólag nagypénteken és nagyszombaton tartották, 336-tól kezdve foglalt egy hetet, a nagyhetet magába. A 40 napos, hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó étkezési megtartóztatás a 4. századtól fokozatosan alakult ki, a 7. század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta. Latin neve quadragesima, vagyis a negyvenedik, ami emlékezés arra, hogy Jézus, mielőtt tanítani kezdett volna, 40 napig böjtölt a pusztában.

A negyvenes szám többször előfordul a Bibliában, így a vízözön is 40 napig tartott és Mózes is 40 napig böjtölt, mielőtt átvette volna a Tízparancsolatot.

A nagyböjt kezdete nem bibliai ünnep, de kiemelt hétköznapja az egész egyházi évnek. Hamvazószerda továbbá mozgó ünnep, a húsvét előtti 40. hétköznap, mert a nyugati egyház a vasárnapot, az Úr napját nem tekinti böjti napnak. A húsvét előtti 7. hét szerdájának legkorábbi időpontja így február 4., a legkésőbbi március 10. lehet. Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik, az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila.

Az egyház mára enyhített a szigorú böjti szabályokon

A 11. századig például késő délutánig semmit sem ettek. Húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. A II. vatikáni zsinat rendelkezésére 1966 óta szigorú böjti nap csak hamvazószerda és nagypéntek, amikor tilos a hús, a nap folyamán csak egyszer szabad jóllakni, de megengedett két másik, csökkentett mértékű étkezés. Mentesülnek ez alól a 18 év alattiak és a 60 év fölöttiek, a betegek, az állapotos nők, a szoptató anyák és egyes foglalkozások gyakorlói.

Az egyház tanítása szerint az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.

Ez az időszak arra szolgálhat, hogy a hívők megtanulják uralni vágyaikat, elmélyüljenek hitükben húsvét előtt, amikor a megváltást ünneplik a keresztények.

A böjtölés tisztítja a szívet, megvilágítja az értelmet, erősíti az akaratot, gyöngíti az érzékiséget, megfékezi a vágyakat, a szenvedélyek fáklyáit eloltja, és meggyújtja a tisztaság világosságát

– mondta Szent Ágoston.

Az Isten előtti meghajlás jele nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól való tartózkodás is lehet, miközben nagyobb figyelmet fordítunk embertársaink szükségleteire.

A korai egyházban a bűnbánati felkészülés első napján, hamvazószerdán a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. Nekik nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Egyesek bűnbánatuk jeléül magukra vették a hamu jelét.

A hamvazkodást az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a bűnbánat látható jeleként a hívek számára.

A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet. A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, amit kezdetben a férfiak fejére szórtak, a nőknek a homlokára rajzoltak keresztet. Ma mindkét nem számára az utóbbiból áll a szertartás. Közben pedig a pap azt mondja, emlékezz ember, hogy porból lettél és porrá leszel, vagyis

Memento homo, quia pulvis es, in pulverem revertis.

A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti 3 nap neve semmihét, csonkahét volt. Egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték kövércsütörtöknek vagy zabálócsütörtöknek, mert ezen a napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot.

Borítókép: MTI / Koszticsák Szilárd