A magyar festészet kiemelkedő alkotásait mutatja be a Kieselbach Galéria

A Kieselbach Galéria keddi közleménye szerint hat évtizedes lappangás után a szerdától látható Napfény – Árkádia – Avantgárd című tárlaton kerül újra a közönség elé Szőnyi István 1928-ban készült Gyümölcsszedők című alkotása. A festményt a művész 1963-ban megrendezett emlékkiállításán a Magyar Nemzeti Galériában láthatta utoljára a közönség.

A Gyümölcsszedők azóta nem szerepelt nyilvánosság előtt, egy 2. kerületi Bauhaus villában őrizte tulajdonosa, aki szüleitől örökölte a 20. századi magyar festészet kiemelkedően jelentős remekművét.

A festmény témája, a zebegényi kertben gyümölcsöket szedő férfiak és nők csoportja Szőnyi utánozhatatlan szín-, forma- és fénykezelése révén „időtlen dimenzióba emelkedik” – olvasható a tájékoztatóban.

Az 1945 utáni magyar festészetet képviseli a fiatal Kondor Béla egyik első ikonos képe, A mű-tücsök felbocsájtása, amely 1958-ban készült, nem sokkal azután, hogy a főiskolát befejező művész felfedezte magának a bizánci ikonok varázsát, az aranyalapos háttér egyszerre dekoratív és transzcendes ragyogását.

A közlemény szerint a kiállítás anyagában izgalmas válogatás reprezentálja a 20. század első évtizedeinek magyar modernizmusát. A Nyolcak tagjai közül Kernstok Károly Kalapos nő Duna-parti villa teraszán című nagyméretű munkája a Rippl-Rónaival is jó viszonyt ápoló Révai Ödön feleségét ábrázolja. Orbán Dezsőtől egy 1909-ben festett, a Nyolcak korszakos jelentőségű Új Képek című kiállításán bemutatott csendélet, Tihanyi Lajostól pedig egy 1929-es, New Yorkban festett női portré lesz látható. A magyar műkereskedelemben csak elvétve felbukkanó Huszár Vilmos egy korai alkotása, a Fészer is szerepel a kiállításon Scheiber Hugó Önarcképe, és Mattis Teutsch János egyik legszebb lírai absztrakt kompozíciója, a Hegyek című 1922-es olajkép mellett.

Magyarország mellett Szlovákiában is népszerű Skuteczky Döme művészetét képviseli a Mesét hallgató gyerekek című, 1888-ban festett kompozíció.

Az eladásos kiállítás anyagában szerepel Csók István Tél a tavaszban (1915), Undi Mariska A Tabán, háttérben a királyi várral (1910 körül), Reichl Kálmán Virágárusok a Rákóczi úton (1910 körül), valamint Nádler Róbert Budapest látképe a királyi várral (1895) című alkotása.

Batthyány Gyula 1938-as tájképe mellett kiállítják Peterdi Gábor Kalózok című főművét. A festő a harmincas évek nagy részét Párizsban, többek között Chagall, Miró, Giacometti és Max Ernst közelében töltötte, majd az évtized végén kivándorolt Amerikába, ahol Jackson Pollockkal is kiállított. Több alkotása a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) gyűjteményébe is bekerült.

A kortársakat Altorjai Sándor, valamint Csáji Attila és Valkó László képviseli a kiállításon.

A Napfény – Árkádia – Avantgárd című tárlaton bemutatott valamennyi mű a helyszínen megvásárolható – az árakról személyesen a galéria munkatársai adnak felvilágosítást.