Különleges fotókat kapott 76. születésnapjára Földes László Hobo

Különleges fotókat kapott 76. születésnapjára Földes László Hobo. A fényképeken az egykori Magyar Néphadsereg Mezőtúri Gépkocsizó Lövészezred őrtornya látható, amelyre a művész rajongói emléktáblát helyeztek. Ezen az őrtornyon állt – pontosabban ült – őrséget Hobo 1964 novemberében, amikor egy kicsempészett tranzisztoros rádión először hallotta a Rolling Stones Kis vörös kakas című dalát. „Meghatározó pillanat volt az életemben az az éjszaka – egyfajta megvilágosodás. Ott dőlt el, hogy zenész leszek. Óriási meglepetés, hogy emléktáblát helyeztek az őrtoronyhoz. Azóta nem térek magamhoz” – mondta az Origónak Hobo.

Azon a napon 1964-ben – talán november 27-e volt – dermesztő hidegben küldték éjszakai őrségbe Földes László Hobót, aki a Magyar Néphadsereg 7042 számú Mezőtúri Gépkocsizó Lövészezred kiskatonája volt. Szorosan összehúzta a kabátját, fejére usankát húzott, és elindult az őrségbe. A kabátja alatt lapult egy tranzisztoros rádió – Egressy András barátjától kapta, hogy ne unatkozzon túlságosan az őrségben. Persze, tilos volt ilyesfajta dolgokat felvinni az őrtoronyra, de Hobo átcsúszott az ellenőrzésen. Nem vették észre a rádiót. Felmászott a toronyba. A fülére szorította a rádiót, lehajtotta az usanka sapka fülvédőjét, az álla alatt összekötötte – ezzel rögzítette azt a bizonyos tranzisztoros rádiót a füléhez. Kihúzta az antennát, és leült a székre. De nem akármilyen szék volt ez. Forgószéken kellett ülni a toronyban, mert az imperialisták bárhonnan támadhattak.

Nekem forognom kellett a széken, hogy észrevegyem őket, akárhonnan érkeznek, és szitává lőhessem a támadókat – mondta Hobo. „Én persze nem az imperialistákat fürkésztem, hanem azért forogtam a széken, hogy a rádió antennája megtalálja vagy a Szabad Európa Rádiót, vagy a Luxemburg Rádiót. Addig forogtam, amíg bejött a Luxemburg. És ott, november 27-én éjjel a Top Twenty című műsorban életemben először meghallottam a Rolling Stones Kis vörös kakas című dalát. Addig soha nem hallottam a Rolling Stonesról. Azt sem tudtam, mi az a blues. Azt hittem, valamiféle jazz-zene. Ott, abban a pillanatban megvilágosodtam – egyfajta megtérés volt ez. Úgy éreztem, ez a zene az enyém. A szpíker elmondta, hogy ez a blues és a Rolling Stones, és attól kezdve a zenekar rajongója lettem, és azt hiszem, ott dőlt el az is, hogy zenész leszek. Életem egyik meghatározó pillanata volt.”

Amikor Mezőtúr környékén játszik, Hobo mindig felkeresi az őrtornyot, megáll előtte, és nézi néhány percig. Pontosan emlékszik arra az éjszakára. A torony már nagyon romos állapotban van.

Február 13-án – a születésnapján – különös fotókat kapott az egyik rajongójától, egy túrkevei tanárnőtől. A fotókon az látható, hogy az őrtorony előtti kerítéshez egy emléktáblát helyeztek ki, amelyre azt írták: Hobo-őrtorony 64. A táblára felírták Hobo és az őrtorony rövid történetét is: „Itt kezdődött a magyar rock és blues történetét is meghatározó zenészpálya”.

Óriási meglepetés volt. Amikor megláttam a fotókat, alig hittem a szememnek. Azóta sem térek magamhoz. Végtelenül hálás vagyok, hihetetlenül megható, hogy gondoltak rám. A tanárnő kitalálta, hogy legyen ez egy emlékhely, ahová zarándokolhatnak a Hobológusok – mert tudod, van ez a tudomány, hogy Hobológia –, és a születésnapomra elküldte a fotókat. Fetrengek a röhögéstől. Végtelenül kedves megemlékezés. Már nemcsak Brezsnyevnek, hanem nekem is van emléktáblám. Nem éltem hiába – mondta Hobo.

Borítókép: Földes László Hobo beszél a Hobo 75 elnevezésű születésnapi programsorozat beharangozó sajtótájékoztatóján a budapesti Nemzeti Színház Kaszás Attila termében 2020. február 6-án.