Kibédi népmeséket adtak ki Ráduly János gyűjtéséből

A Hagyományok Háza újabb hangzómellékletes népmeseválogatás-sorozatot indított a mesehallgatás, a meseolvasás és a mesemondás népszerűsítéséért. Az első kötetet november 7-én mutatták be az intézmény Corvin téri székházában. A Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című kötetet a közreadók a karácsonyi könyvpiac különlegességének szánják. A mesekönyvet Dala Sára népmese szakelőadó, a kötet szerkesztője mutatja be.

A Hagyományok Háza egy sorozat koncepcióját dolgozta ki, az új sorozat alapelvét három szóval jellemezném: hallgasd, olvasd, mondd! A mottó egyben nyitást is jelent a pedagógusok és közművelődési szakemberek mellett a gyerekek, az érdeklődő nagyközönség felé is. Ennek jegyében, a Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című kötetben – átvéve a gyűjtő eredeti publikációinak közlésmódját – az irodalmi köznyelvhez közelítő népmesék kaptak helyet. Kifejezett szándékunk, hogy aki a gyűjteményt elolvassa és a hangzóanyagával is megismerkedik, az a mesemondásba is beletanulhasson.

Ráduly János, tanár, folklórkutató a kötet anyagát a hetvenes-nyolcvanas években gyűjtötte. Életműve figyelemreméltó, több mint 130 kötetet publikált, amelynek mintegy tizedrésze népmese-kiadvány. Az utóbbiakból válogathattunk ki huszonegy mesét, amiket tanárként – akárcsak az 1975-ben megjelent balladakötetének anyagát – életének meghatározó falujában, a Kis-Küküllő menti Kibéden gyűjtötte. Kifejezett célunk, hogy a válogatást a magyarországi terjesztés mellett külhonban is népszerűsítsük. A kibédi adatközlők magyarok és magyar anyanyelvű cigányok voltak, az eredeti népmeséket a kutató magnetofonra rögzítette, majd leírta a felvett szöveget. Ráduly, mint ahogy minden kötetében jelezte is, a hallottakat stilizálta, s az irodalmi köznyelvhez közelítette, úgy, hogy a székelyes, „kibédies” íz a történetekben ne csorbuljon.

Az összeállítás újdonsága abban rejlik, hogy a leírtak mellett, a meséket élőben is meg lehet hallgatni – a magyar mesemondás hagyományos stílusában, vagyis nem felolvasva, hanem fejből, improvizálva elmondva. Sajnálatos, hogy a kibédi mesemondók hangja, az egykori magnófelvételek, az enyészeté lettek, viszont e hiányból erényt kovácsoltunk, s felkérésünk alapján mai mesemondók tolmácsolják az eredeti textusokat. Ebből az Olvasó is bátorítást kaphat, ha e rövidebb-hosszabb meséket továbbadja, már a saját szóhasználata is helyet kaphat a saját mesemondásában. Ugyancsak e célt szolgálja az előszó, s a szakértői utószó, valamint a tájszavak és régies szavak jegyzéke. A kötetet Streicher András illusztrációi színesítik.

A Kibéden gyűjtött meseanyag híven tükrözi a környék hagyományait. A népmesei műfajok gazdag tárházába beletartoznak többek között a hazugságmesék, formulamesék, állatmesék, novellamesék és tündérmesék. A kibédi népmesék közül – mint a legismertebb, legszebb, leghosszabb műfaj – a tündérmeséket emelném ki. A gyűjtések archaikus, régies elemekben gazdag meseanyagot dokumentáltak, melyek különlegesen szép nyelvi fordulatokat őriztek meg. Olyan régi, művelődéstörténetileg is érdekes motívumok kaptak e mesékben szerepet, mint például a „hősi álom” motívuma: az egy hétig alvó, ebből erőt gyűjtő hős említése. A tündérmese fontos eleme általában is, hogy a végén a főhős diadalmaskodik, a bűnösök pedig meglakolnak. Egyik kibédi mesemondónknál ez az általános mesei epizód az „istenítélet”-motívummal gazdagodik: feldobják a kardot az égbe, ami visszahullva az ártatlant elkerüli, s a bűnöst találja el.

A szombati könyvbemutató igazi különlegességének számított, hogy a tájékoztatót online, valós időben a kibédi iskola tantestületének közvetíthettük. A tanárok örömmel fogadták ezt a lehetőséget, hiszen a kötet megjelenése számukra is ajándék, szerepet kaphat a nyelvi és irodalom tananyagban is, s az ő falujuk és tágabb vidékük hagyományainak népszerűsítését szolgálhatja az egész Kárpát-medencében.

A könyv megvásárolható a Hagyományok Háza webáruházában.