Világhírű magyar cirkuszművészeket díjaztak

A teltházas közönséget Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos köszöntötte.

„Egy négy hónapos leállás és válságidőszak utáni első, szakmai díszbemutatóra ünnepelni hívtuk önöket, hiszen a március 15-i díjkiosztó eseményekre nem került sor a koronavírus-járvány miatt. De azok, akik március 15. alkalmából díjat kaptak, most először a közönség előtt kaphatják meg a tapsot, most először tudunk igazán örülni annak, hogy a cirkuszművészet ismét díjazottakkal büszkélkedhet” – jelentette be büszkén Fekete Péter, majd mielőtt a manézsba szólította a díjazottakat, beszámolt róla, hogy

Magyarország az elmúlt négy hónapban kiemelt figyelmet fordított az előadó-és a cirkuszművészet támogatására.

A magyar kormány több mint 100 millió forinttal támogatta az idős-és fiatal artistaművészeket, valamint az utazó cirkuszokat.

„Egyike voltunk az első nemzeteknek, akik lehetővé tették, hogy elinduljanak az utazó cirkuszok, és egyike voltunk azoknak a nemzeteknek, akik a legfegyelmezettebben betartották a pandémiás időszakra vonatkozó előírásokat. Köszönjük az utazó cirkuszok vezetőinek, hogy ilyen fegyelmezettek voltak, ezért az első taps járjon nekik” – mondta az államtitkár.

A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ minden év március 15-én a Porond Ifjú Csillaga-díjat adományozza annak a fiatal artistának, aki az előző évben a legtöbbet tette a művészi munkájával, életvitelével a cirkuszművészetért és aki méltó arra, hogy példaképként állítsák a feltörekvő nemzedéknek. Az idei év Porond ifjú Csillaga-díjat Richter Kevin artistaművész kapta, aki a manézsba lépve köszönetét fejezte ki és nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy neki ítélték a díjat.

A világhírű Richter cirkuszi dinasztia tizenkilenc éves tagját, Richter Kevint már egyévesen bevitte édesapja lóháton a manézsba. Első fellépésére ötévesen került sor, amikor a saját pónijaival hajtott fogatból a királykisasszonynak öltözött húga, Angelina integetett a közönségnek. Később, folytatva a családi hagyományt, csatlakozott a lovasakrobata csoporthoz. Édesanyja térdsérülése után egyik napról a másikra átvette a Magyar Lovas Posta számot, amit tavalyelőtt a Fővárosi Nagycirkusz közönsége is megcsodálhatott. A húsz lóval bemutatott egyedülálló produkcióval Guinness rekord született, majd egy évvel később a Richter Flórián Cirkuszban megdöntötte a saját rekordját. A lovas számok mellett csoportjával létrehozott egy ugródeszka számot is.

Magyarország köztársasági elnöke március 15. alkalmából Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetéssel jutalmazta a magyar cirkuszművészet népszerűsítését és a cirkuszi zene megújítását szolgáló alkotómunkája elismeréseként Szakál László zongoristát, zeneszerzőt, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. zenekarvezetőjét. Szakál László köszönő beszédében elmondta, hogy ezt a díjat nemcsak ő, hanem az egész Fővárosi Nagycirkuszban elkezdett alkotófolyamat, valamint az egész zenekar érdemelte ki.

Szakál László zongorista és zeneszerző, a Fővárosi Nagycirkusz zenekarvezetője. Korábban hat évig élt és dolgozott Hamburgban zenei vezetőként, majd zenei igazgatóként az AIDA Cruises óceánjáró hajótársaságnál. Szinte az egész világot bejárta, ám mégis hazatért, mert hiányzott neki a saját kultúrája, a családja, az otthona és a magyar szó.

Az ő nevéhez fűződik az először 2016-ban bemutatott Lúdas Matyi a cirkuszban című darab teljes zenei világának megírása és dalainak meghangszerelése.

Március 15-e alkalmából Graeser József, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. cirkuszszakmai vezetője, a magyar cirkuszművészet területén végzett több évtizedes, kiemelkedő artistaművészi és szakmai vezetői munkája elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott. Köszönőbeszédében reményét fejezte ki, hogy még pár évig segítséget tud nyújtani a Fővárosi Nagycirkusznak és a magyar cirkuszművészetnek.

Graeser József, a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetője 1966-ban kezdte pályafutását, édesapjával együtt léptek fel a Szovjetunióban egy gumiasztal számmal. Ekkor alkottak meg egy új produkciót, a „hintát”. Feleségével, Graeser Józsefné Bettivel 1973 óta partnerei egymásnak a porondon és azon kívül is. Hinta számukkal bejárták az egész világot, 1973-tól 2000-ig léptek fel közösen. Graeser József ezután továbbra is a cirkusz világában maradt, Angliában két éven át dolgozott műszaki vezetőként, 2012 óta a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetője.

A Fővárosi Nagycirkuszban végzett munkáját az Európai Cirkuszszövetség a 11. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon díjjal ismerte el, tavaly tavasszal pedig feleségével együtt Művészi életpálya elismeréssel tüntették ki.

A Jászai Mari-díjjal egyenragú, kifejezetten az artistaművészek számára adható Hortobágyi Károly-díjjal tüntették ki Vincze Tünde artistaművészt a cirkuszművészet terén kiemelkedő artistatevékenysége elismeréséért.

Vincze Tünde ötéves korától tornázott, majd a Baross Imre Artistaképzőben folytatta tanulmányait, ahol egykerekű bicikli számmal vizsgázott. Mexikóban volt az első szezonja, majd bejárva a világot, huszonhét éven át szórakoztatta a közönséget egykerekű bicikli, luftbalett és handstand számokkal. Később megtanulta az újdonságnak számító tissue-t, amit a kétezres évektől itthon is népszerűsít.

Saját sportegyesületet alapított, összevonva a cirkuszművészetet a sporttal, aminek köszönhetően 2011-ben megrendezte az első hivatalos tissue-sport bajnokságot. 2010 óta tanítja a Baross Imre Artistaképző Iskolában a levegő és egykerekű bicikli számok rejtelmeit, emellett saját stúdiót működtet.