Animációs film készül Orbán Balázs kalandos életéről

Erdélyi témájú filmek is támogatást kaptak a Nemzeti Filmintézettől: köztük Fazakas Szabolcs székelyudvarhelyi alkotó Orbán Balázsról szóló animációja, amely eddig nem ismert történeteket mutat be a „legnagyobb székely” kalandos életéből.

A készülő moziról Fazakas Szabolcsot kérdezte a krónika, aki többek közt elmondta: Orbán Balázs jegyzetfüzeteinek grafikai stílusa lesz az animáció alapja, amely számos fontos és rejtélyes elemét emeli ki a gazdag életútnak.

Több erdélyi témájú film kapott gyártási támogatást a magyarországi Nemzeti Filmintézettől, amely összesen 10 animációs és 24 ismeretterjesztő filmnek szavazott finanszírozást több mint 260 millió forint értékben. Az animációs filmes mezőnyben Fazakas Szabolcs is támogatást nyert:

a székely­udvarhelyi alkotó Orbán Balázs, a legendagyűjtő munkacímmel mutat be eddig nem ismert történeteket a legnagyobb székely életéből, akinek három, elveszettnek hitt jegyzetfüzete titka nyomába ered.

Fazakas Szabolcs, aki egyébként a Székelyföldi Legendárium vezetője, ötletgazdája, és eddig 13 animációs filmet készített, a Krónika megkeresésére elmondta, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt fog szólni a film, rengeteg érdekességgel, amiket a nagyközönség nem tud Orbán Balázs életéről.

A „legnagyobb székely” a Hargita megyei Lengyelfalván született 1829-ben, és Budapesten hunyt el 1890-ben, író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, ugyanakkor rendkívül kalandos életű ember volt. Az életéről készülő film a tervek szerint másfél év múlva kerül képernyőre.

Szejkefürdőn augusztusban nyitják a Legendárium által működtetett Orbán Balázs-múzeumot, ahol a jövőben a tervek szerint folyamatosan vetíteni fogják, több nyelvre lefordítva.

„Több éve gyűjtjük a múzeum számára a hagyatékot, Udvarhelyről, Budapestről, Franciaországból és sok helyről. Az Orbán Balázsról szóló hatalmas információhalmaz birtokában, a karantén ideje alatt jött az ötlet, hogy elkészítsük az animációt. Történészek segítségét is kértem a forgatókönyvhöz”

– mondta a rendező a filmről, amelyen 30 fős csapat dolgozik.

Valóság és fikció közt lavírozó film

A „legnagyobb székelyről” szóló animáció címe még változhat, tizenöt percesre tervezik, de előfordulhat, hogy hosszabb lesz, 24 perces, mert olyan sok mindenről szeretne beszélni, hogy nem fog beleférni 15 percbe. Fazakas Szabolcs azt is elmondta, sokan nem tudják, hogy Orbán Balázsnak Udvarhelyen volt egy Konc Ármin nevű patikus barátja, akinek sok köze van a noteszek megtalálásához, amelyek később a sepsiszentgyörgyi, a csíki, valamint a kolozsvári levéltárba kerültek.

„A füzetek Orbán Balázs halála után kerültek elő, a keresztúri unitárius gimnázium archívumában őrizték őket. A film részben a noteszek előkerüléséről szól fikciós megközelítésben. Összekapcsolunk valós és kitalált történeteket, hiszen rengeteg pletyka élt például Orbán Balázs halálát illetően is” – fejtette ki az alkotó. Rámutatott,

a pletyka szerint Faragó Anna, a „legnagyobb székely” bejárónője szerelmes volt a gazdájába, de ékszereket lopott el szejkei villájából, Orbán Balázs pedig nem csinált ebből rendőrségi ügyet, ugyanakkor olyan pletyka is szárnyra kelt, hogy a legnagyobb székelyt megmérgezték.

„A forgatókönyv összefüggéseket keres a megmérgezés, a rablás közt, hogy Konc Ármin miként talált rá a jegyzetfüzetekre, amelyekben fontos információadalékok, gyűjtési anyagok szerepelnek fő művével, a Székelyföld leírásával kapcsolatosan” – mondta el a rendező. Kitért arra is, mivel Orbán Balázst a finnugor elméletet támogató bécsi udvar nem kedvelte a munkássága miatt, hiszen a honelmélet híve volt, megfigyelés alatt tartották Budapesten és itthon is. Faragó Anna, aki rablása miatt nem kapott büntetést, a film végén eltűnik, és nyitott a kérdés, hogy ő is be volt-e építve a birodalom megfigyelési rendszerébe.

Gyilkosság meghiúsítása, piramis és Victor Hugo

„Ezeket a vonatkozásokat mind felvillantja az animáció. A megjelenő figurák, szereplők rajzfilmesítettek, akárcsak Orbán Balázs alakja. Az udvarhelyi Kováts fényképészettől korabeli fotókat kapunk, amelyeket felhasználunk a film díszleteként. Nem 3D-ben építjük fel a teret, hanem a 3D-s figurák a régi fényképek terében fognak mozogni: érdekes megoldás lesz” – részletezte a rendező. Hozzátette, a film megpróbálja végigkísérni Orbán Balázs keszekusza élettörténetét, aminek részleteiről sok mindent nem tud a nagyközönség.

Emlékiratai szerint félig felvidéki magyar, félig isztambuli olasz (vagy görög) családból származott, és rengeteget utazott. Családjával már az 1840-es években Konstantinápolyba utazott a velencei származású – valószínűleg a muzulmánok által megmérgezett – nagy­anyja, Foresti Mária örökségének átvételére.

Kalandos életútjának számos érdekes adaléka van: meghiúsít egy Kossuth-gyilkosságot, lefülelvén az osztrák titkos ügynököket, aztán Londonban is él, Jersey szigetén jó barátságba kerül Victor Hugóval, kutatói munkavégzése közben szinte bennreked egy egyiptomi piramisban, bejárja Kis-Ázsiát, tanulmányozza az antik görög kultúra emlékeit, stb.

„A filmben olyan vonatkozásokat fogunk megragadni, amelyek körülírják Orbán Balázs szerteágazó életútját, valós arcát, hiszen ő nemcsak „nagy székely” volt és parlamenti képviselő, hanem ennél sokkal több, és mindenképpen nagy kalandor” – mondta a rendező.

Orbán Balázs rajzai adják az animáció alapját

A Krónika kérdésére, hogy a készülő film miként egyensúlyozik a dokumentarista alkotás és a fikciós elemekből építkező film határán, Fazakas Szabolcs azt mondta, több lesz benne a valós tény. A fikciós elemek a pletykák alapján jelennek meg, ilyen például, hogy a bejárónő mérgezi meg Orbán Balázst.

„Egyébként maga Orbán Balázs is leírta, hogy azt érzi, őt mérgezik. Lehetett lassú mérgezés. Az is fikció, hogy hátrahagy egy levelet Konc Árminnak, hogy csak a halála után nyissa ki, Ármin a levelet megtalálja, valós helyszíneken halad végig, rejtélyeket fejt meg Orbán Balázs életéből, a képek alapján mesél. Elmegy a szejkei villába, a Kossuth-villába, ahol megtalálja elrejtve a noteszeket” – mondta a rendező.

Hozzátette, a fikció által fűzik össze a valós történeteket, de a fikció a valóságból merítkezik.

A film elkészítésekor több technikát is ötvöznek: Orbán Balázs noteszének grafikai stílusából indulnak ki, ez lesz az animáció alapja: azt a képi világot követik az animáció alkotói, ahogyan a „legnagyobb székely” rajzolt.

Borítókép: kronika.ro