A néptáncnak igenis van jövője

Találkozó

Négy napra hatalmas népzenei találkozóvá válik Kecskemét, vendégül látva számos adatközlő népzenészt és énekest a Kárpát-medence több tájegységéből. Különleges koncertek, előadások és táncházak várják az érdeklődőket – ezek nagy része ingyenes –, az iskolákban rendhagyó népzeneórákat tartanak. Megrendezik a VII. Kecskeméti Prímásversenyt is, amelyre az idén táncházzenész hegedűsök jelentkezhettek. A találkozó együttműködő partnere a Hagyományok Háza – írja a Figyelo.

Hírös Agóra

„A helyszín, a kecskeméti Hírös Agóra az elmúlt évek során az uniós és egyéb fejlesztéseknek köszönhetően óriási kulturális komplexummá fejlődött – mondja büszkén Bak Lajos, az intézmény igazgatója, az esemény társszervezője. – A Dél-Alföld régió legnagyobb közművelődési intézménye vagyunk, nagy kulturális és nagy ifjúsági központ, több közösségi színteret, mozit, tábort üzemeltetünk. Tehát tulajdonképpen a közművelődés egészét lefedő a tevékenységünk, évente hatezer eseményt szervezünk, és közel egymillió látogatónk van.”

Több mint fél évszázad

A népzenei találkozó az egyik alapja a munkának. Az első 1967-ben szerveződött, Kálmán Lajos, a neves népdalgyűjtő kezdeményezésére. Nem véletlen, hogy találkozó a címe, hisz ma már jóformán minden fesztivál Magyarországon. Találkozó abból a szempontból is, hogy az egyetlen olyan ezek sorában, amely az autentikus népzenével foglalkozik. „Nemcsak úgy, hogy a kutatás metodikájában konferenciát rendezünk a végén a népzenekutatásról. Hanem azért is, mert a Hagyományok Házának köszönhetően még élő adatközlőt tudunk meghívni Erdélyből, a Vajdaságból, szinte a teljes magyar lakta területről.”

A résztvevők itt töltenek három napot, és nemcsak a közönség találkozik velük, hanem a népzenekutatók, a népzene-pedagógusok bemutatják a még élő hagyományokat. A találkozónak azért is van jelentősége éppen Kecskeméten, mert Kodály és Bartók városa. Fellendült a néptánc a hírös városban, így a Kecskemét Táncegyüttesben már több mint háromszázan táncolnak, népzenei tanszak jött létre az iskolában.

„Egészen különleges, rendhagyó órákat szervezünk az iskolában, kivisszük az adatközlőket, tehát az intézmény apraja-nagyja ott van, és akkor megjelenik egy idős, nagy bajuszú, nagy, fekete kalapú, fekete csizmás bácsi fehér ingben, aki egyébként teheneket őriz a hegyoldalon, és elkezd valami gyönyörűséges magyar dallamot játszani furulyán. Ha ez szomorú, akkor könnycsepp csillan a gyerekek szemében, ha vidám, akkor pedig a mosolyukat látjuk. Ez meghatározó élmény, hiszen az élettanítás más Kecskeméten, mint találkozni egy művésszel, aki magyarul beszél és messziről érkezett. A gyerekek rádöbbennek, hogy milyen értékeink vannak még, amelyeket ők nem ismertek” – mondta el Bak Lajos.

Fogyatkozó adatközlők

A konferencián szó lesz a népzene-kutatás jelenéről és jövőjéről, amit nehezít, hogy egyre kevesebb az adatközlő.

„Hát igen, az adatközlők egyre idősebbek. Ez a konferencia maga is arról szól, hogy ennek a népzenekutatásnak mi a jövője. Vannak-e még feltáratlan területei? Természetesen ez az esemény a népművészeknek, tanároknak, kutatóknak szól elsősorban, de azért nagyon érdekes témákat feszeget, például hogyan kell megőrizni az értékeinket a XXI. században, amikor a technika adott hozzá, hogy rögzítsünk. Csak az a kérdés, hol és kivel. A Hagyományok Háza komoly népzenei gyűjtést végez, ez teszi lehetővé, hogy adatközlőket tudjunk meghívni. Nekik van erre rálátásuk, és itt lesznek azok is, akik esetleg tudnak még valami tippet adni.

Válogatás a programokból

A Hírös Agórában csütörtökön 19.00 órától Csík János és a Mezzo formáció lép fel a Deák téri szabadtéri nagyszínpadon. Zenéjük sajátos keveréke a népzenének és a formáció tagjaihoz köthető más műfajoknak, amelyekből a Csík Jánostól megszokott zenei igényességgel születnek szerethető és magával ragadó muzsikák.

Minden évben kiemelt eseménye a találkozónak a hagyományőrző gálaműsor, amelyre több tájegységről hívnak népzenészeket és énekes mestereket. Az idén az Alföld, a Dunántúl, Erdély és a Felföld hagyományőrző népzenészeivel találkozhat a Hirös Agóra közönsége szep-tember 20-án, péntek este, a Tanúhegyek című gálaműsorban. A színpadi produkciót táncház követi a Góbé zenekarral és Berecz Istvánnal.

Az Agócs Gergely vezette Fonó Zenekar az Atyai ág című produkcióval egy több évtizedes gyűjtőmunka eredményét, a magyar népzene Kodály által kijelölt, keleti irányú kapcsolatait tárja a közönség elé a Hírös Agórában szeptember 21-én, szombat este Dagesztánból, a Karacsáj-Cserkesz Köztársaságból, a Kabard-Balkár Köztársaságból és Baskortosztánból érkező énekes és zenész vendégeikkel. Az esten fellép többek között Arszlanbek Szultanbekov énekes és dombrajátékos is, aki a Mongol című, Oscar-díjra is jelölt nemzetközi produkció zeneszerzőjeként vált ismertté Ázsia-szerte. Az Atyai ágat táncház követi, ahol a talpalávalót a Parapács zenekar húzza.

Szombaton rendezik meg a Hírös Agórában a VII. Kecskeméti Prímásversenyt, amelyre az idén táncházzenész hegedűsök jelentkezhettek. A nyertes díja egy különleges, egymillió forint értékű magyar mesterhegedű, amelyet szombat este adnak át a Hírös Agórában.

Borítókép: illusztráció