Ezen a hangszeren játszani éteri állapotot jelent

Szabó Balázs orgonaművész, nemzetközi orgonaversenyek győztese, Junior Prima és Múzsa díjas, a Zeneakadémián tanít orgonát és organológiát, azaz hangszerismeretet. A muzsikussal az Olvasat.hu készített interjút.

A művész bevallása szerint a hangszer iránti vonzalma már kiskorában kialakult. „Amikor gyerekként először találkoztam tudatosan orgonával, azonnal elkezdett foglalkoztatni, hogy vajon milyen bonyolult szerkezet tesz lehetővé ennyire sokféle és lenyűgöző hangzást.

Ezután egy egész nyáron át orgonabelsőket rajzolgattam és próbáltam kitalálni, megfejteni a „nagy titkot”.

Később is megmaradt ez az érdeklődés, a művészi orgonajáték mellett orgonaépítőnek is tanultam Németországban. Elvégeztem egy nemzetközi orgonaszakértői képzést, és több külföldi orgonaépítő cégnél is dolgoztam” – idézte fel.

A Zeneakadémia felújított és októberben átadott, évszázados orgonáját szívügyének tekintette. Erről így vallott Szabó Balázs: „Az egyik első orgonás szakkönyv, amit egy kedves barátomtól kaptam ajándékba, Antalffy orgonaiskolája volt. A kötet elején az orgonát a Zeneakadémia egykori Voit-orgonáján keresztül mutatja be a szerző, amit fényképek is illusztrálnak. Ezek rögtön megragadták a fantáziámat, olyannyira, hogy évekig vártam, hogy ha eljutok egyszer a Nagyterembe, akkor végre láthatom és hallhatom ezt a csodálatos hangszert. Hatalmas csalódás volt, amikor sok évvel később, már orgonista növendékként szembesültem vele, hogy semmi sincs meg belőle.

Mindent elkövettem azért, hogy Voit megmaradt hangszereit megismerhessem, és magam számára is tisztázhassam, milyen volt valójában az eredeti orgonánk.

A legfontosabb állomások az orgonaépítői tanulmányaim mellett még a következők voltak: 2006-ban Karlsruhéban egy megmaradt Voit-orgonán készült CD-felvételen játszottam, illetve 2008-ban Heidelbergben a Stadthalle híres Voit-orgonáján rendezett orgonaversenyt nyertem meg. Ezek az élmények megerősítették azt, amit intuitívan már gyerekként is megéreztem: A Zeneakadémia Voit-orgonája egy egyedülálló, különlegesen szép hangszer volt. Ettől kezdve személyes feladatomnak éreztem mindent megtenni azért, hogy ez a hangszer ismét a Nagyterem éke lehessen.”

Az orgonaművész hozzátette azt is, hogy eredeti célkitűzésük az volt, hogy úgy hozzák vissza a múltat, hogy az messzemenőkig hitelesen tudja megidézni a száz évvel ezelőtti hangszert.

„Az orgonák nagyon erősen magukon hordozzák a tér, a kor és az adott táj, kultúrtörténeti közeg jellegzetességeit. Az orgonára írott művek stilisztikailag nagyban az épp rendelkezésre álló hangszerek lehetőségeihez készültek,

így előfordul, hogy bizonyos műveket csak egyféle orgonatípuson lehet eljátszani.

Emiatt nagyon fontos azonban az is, hogy például egy barokk hangszer ne az építése óta eltelt több száz év átalakításai által deformáltan, hanem eredeti formájában álljon rendelkezésre, hiszen csak úgy érvényesül mindaz, amit megkövetelnek a rá szabott kompozíciók.”

Jövőbeli terveire vonatkozóan Szabó Balázs elmondta: „A legfontosabb az, hogy a hosszú évek óta csak a képzeletemben létező Voit-orgonát végre megismerhessem, sok időt tudjak vele eltölteni és sokaknak mutathassam meg. Ezen a hangszeren játszani – talán misztikusan hangzik, de – éteri állapotot jelent számomra.

Mintha a XX. század viharaiban identitásunkat vesztettük volna, amit most végre újra fel tudunk fedezni.

Minden rajta eltöltött óra világosabbá teszi, hogy mi orgonisták milyen hangzáskultúrából, vagyis honnan jövünk, és csak innen látom értelmét arról komolyan beszélni, hogy hová tartunk. Persze vannak további fontos orgonaprojektek is, ezek közül kiemelkedik a debreceni Kistemplom orgonarestaurálása illetve a Hajdúböszörmény Bocskai téri Angster-orgona megmentése. Ezek mind további fontos állomásai lesznek az értékes magyarországi orgonák megőrzésének.”

Borítókép: Szabó Balázs orgonaművész, orgonaszakértő a Zeneakadémia megújult orgonáján játszik a hangszert bemutató koncerten az akadémia nagytermében az intézményalapító Liszt Ferenc születésnapján, 2018. október 22-én.

MTI/Mohai Balázs